Obama visszatáncolt egy kampányígéretétől Kanadában
A hagyományokat követve az északi szomszédnál mutatkozott be elsőként Barack Obama. Stephen Harper kanadai kormányfőnél tett ottawai látogatására azonban annyiban is éppen időben kerített sort, hogy az amerikai-kanadai kapcsolatokat sürgős tisztázásra váló kérdések terhelték. Európához hasonlóan Kanadában - amelynek az USA első számú kereskedelmi partnere - is felzúdulást keltett ugyanis a Kongresszusban egy hete elfogadott, 787 milliárd dolláros gazdasági élénkítőcsomag "Vásárolj amerikai terméket!" kitétele. Noha ennek élét a csomag újra és újratárgyalásakor már elvették, és kinyilvánították, hogy az ipari alapanyagok beszerzésénél szem előtt kell tartani a Washington által is aláírt nemzetközi szerződéseket, Harper nem nyugodott meg. "Ha élékítőcsomagokat hozunk létre, amelyből csak magunk akarunk profitálni, sőt, ami rosszabb, ezt mások rovására tesszük, akkor csak elmélyítjük a recessziót a világban, nem pedig megoldjuk" - mondta, reményét fejezve ki, hogy az USA betartja kötelezettségeit. Obama is azt mondta: "nagyon óvatosnak kell most lennünk a protekcionizmus minden jelével kapcsolatban". A Kanadában is rendkívüli, 82 százalékos népszerűségnek örvendő elnököt otthon bírálták, amiért az élékítőcsomagot létrehozó jogszabály megfogalmazását a Kongresszusra bízta, prédájává téve ezzel a legkülönbözőbb magánérdekeknek - ez a passzus is így került bele.
Obama egyúttal - legalábbis időlegesen - visszatáncolt egy kampányígéretétől. Ez a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalására vonatkozott, a szakszervezetek és a környezetvédők aggályainak figyelembevételével. Az Amerikába történő szállításoktól komolyan függő, és az USA gazdaságához ezer szálon kötődő Kanadában aggodalmat keltett ígéret most Obama szerint is várhat - ez viszont a jövő évi kongresszusi választások előtt a demokraták ellen hangolhat egyébként őket támogató választói csoportokat.
A két ország elkötelezett az éghajlatváltozás elleni fokozottabb küzdelemre is a decemberi, koppenhágai klímacsúcs előtt - hangzott el a találkozó után, amelyen egyezményt írtak alá a tiszta energiatechnológiák fejlesztéséről. A kanadaiak csalódottak voltak a Bush-kormány hozzáállása kapcsán. Amerikában a környezetvédelmi ügynökség most először határoz majd meg az üvegházhatást előidéző károsanyagkibocsátást mérséklő célértékeket. Az előző adminisztráció hátráltatta, hogy az ügynökség kimondja: a széndioxid-kibocsátás veszélyt jelent-e a közegészségügyre, de most a Legfelsőbb Bíróság kötelezi erre. Az élénkítőcsomagban is tízmilliárdok szerepelnek zöldenergiára. Kanadával, az USA legnagyobb olajellátójával kapcsolatban az egyik kényes kérdés a világ második legnagyobb tartalékát jelentő olajhomok-mezők Alberta tartományban, amely ráadásul Harper szűkebb pátriája. A 174 milliárd hordós tartalékot jelentő lelőhely 2030-ig önmagában biztosítani tudná az Egyesült Államok teljes ellátását, ráadásul tíz év alatt csaknem háromszorosára, napi 3,3 millió hordóra tudják növelni a kitermelést. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy az olajnak a homokból való kinyerése környezetszennyező technológia, amelyet a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel folyamatosan mérsékelni igyekeznek. Az élénkítőcsomagban is szerepel erre egy 3,5 milliárd dolláros tétel.
Az elővigyázatosság vezérelte Obamát a külpolitikai pontoknál is. Mint a közös sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta, nem gyakorolt nyomást Kanadára az afganisztáni szerepvállalás növelésére. Az ottawai parlament határozata szerint 2011-ig kivonnák a csapatokat, amelyek már 108 főt veszítettek eddig az ázsiai országban - de elképzelhető, hogy ez csak a harcoló alakulatokra vonatkozik. Amerika eközben a héten 17 ezres csapaterősítést jelentett be a nyár derekáig. Egyik vezető sem kötelezte el magát, hogy meddig tart majd az afganisztáni misszió - Obama a washingtoni stratégia átalakítására hivatkozott, amelyet április elejéig hajtanak végre.
