„Barack” és „Mark” informális, az amerikai szóhasználat szerint „városházi” stílusú közös fellépése Palo Altóban később az öltözetben is igazodott a cool („klassz”) stílushoz, amely világszerte legalább annyira vonzereje a Facebooknak, mint az: ismerősöket jelölgethetünk be rajta, és megoszthatjuk velük életünket. Az ingujjas szócsata végén Zuckerberg a csaknem márkavédett kapucnis dzsekiből is átadott egyet. – Mivel (Obama) az egyik legkedveltebb ember a Facebook-on 19 millió „lájk” (tetszik) bejelöléssel, úgy érezzük: hazajött. Üdvözöljük itthon, elnök úr! – így Sheryl Sandberg, a cég kisfőnöke. A rendezvényt 45 ezren online követték; igaz, előbb be kellett jelölniük, hogy „szeretik” a Fehér Házat.  

Valójában Obama – aki deficitcsökkentő tervét népszerűsíti a napokban Kaliforniában és Nevadában, illetve adománygyűjtő rendezvényeken is részt vesz, már a 2012-es elnökválasztásra készülve – a világ harmadik legnagyobb, igaz „képzeletbeli” országába látogatott, amelynek több mint félmilliárd „polgára” van, és legalább 50 milliárd dollárra értékelik. Zuckerberggel együtt korunk meghatározó alakjai. Az elnököt 2008-ban, míg a fiatal vállalkozót tavaly választotta az év személyiségévé a Time hírmagazin. „Az általa létrehozott közösségépítő felület a bolygó csaknem egytizedét összekötő szövet. A Harvardról kibukott Zuckerberg ennek a pólóinges államfője” – állt akkor a méltatásban. Éppen emiatt is, az internetes-twitteres-okostelefonos forradalom, az arab utca lázadása idején, Washingtonban is árgus szemmel figyelik: milyen adatvédelmi gyakorlatot folytat a világszerte Amerikához kötött cég, illetve tesz-e engedményeket a világhálót korlátozó államoknak. – Facebook-illetékesek utaltak rá, hogy a vállalat hajlandó lehet Kína játékszabályainak betartására; ez az álláspont borzolhatja a kedélyeket a kongresszusban – írta címlapján a minap a Wall Street Journal.    

Obama a Facebook alkalmazottaival, illetve felhasználóival folytatott kérdezz-felelekén kettejük példáját hozta fel államháztartási terve védelmében, amelynek egyik kulcseleme: megszűnne a leggazdagabbak adókedvezménye, és többet kellene befizetniük a közös kasszába. – Ez az olyanokra vonatkozna, mint én, és őszintén szólva, te is, Mark – mondta az elnök, mire a válasz: „Részemről rendben!” Obama minap közölt adóbevallása szerint tavaly az „első család” 1,73 millió dollár (314 millió Ft) bruttó jövedelemre tett szert – főleg könyvekhez fűződő jogdíjakból –, és ennek mintegy negyedét fizetik be szövetségi adóként. Zuckerberg vagyonát 13,5 milliárdra teszik.

Obama nagy tapsot kapott, amikor bevándorlási elképzeléseit részletezte: a külföldi tehetség és képzett munkaerő törvényes jelenléte kulcskérdés a kaliforniai Szilícium-völgy számára. Az elnök név szerint említette a Budapesten született Andy Grove-ot (Gróf Andrást), a mikroprocesszorairól, csipjeiről ismert Intel volt elnökét és vezérigazgatóját, és azt mondta: olyan politikát kell folytatni, hogy a külföldön született tehetségek ne Kínában vagy Franciaországban hozzanak létre csúcstechnológiai cégeket, hanem az Egyesült Államokban. A Szilícium-völgy legismertebbjei közül például a Google-társalapító Sergey Brin a Szovjetunióban született, Steve Jobs Apple-főnök apja pedig szíriai diák volt.