Obama nukleáris leszerelést hirdetett, rajongva fogadták Berlinben
Négyezer ember és hatalmas várakozás közepette tartott beszédet Berlinben szerda délután Barack Obama Berlinben, a Brandenburgi kapunál. Azóta, hogy 2008-ban először elnökké választották, Obama most először jár hivatalos állami látogatáson Németországban. Az amerikai elnök szerdán először Joachim Gauck elnökkel és Angela Merkellel tárgyalt, majd a délután háromra a Brandenburgi kapuhoz ment a kancellár és Klaus Wowereit berlini főpolgármester kíséretében. Rendhagyó üdvözlés is volt: érkezésekor Obamát egy tömegbe vegyült hegedűművész a Bruce Springsteen-féle Born in the USA dallamával fogadta. A Brandenburgi kapunál az amerikai elnököt négyezer meghívott vendég hallgathatta, a nagypolitikából pedig mindenki ott volt, aki egy kicsit is számít: Guido Westerwelle külügyminiszter, Philip Rösler, a liberálisok pártelnöke és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Peer Steinbrück is.
Obama beszédét Merkel vezette fel. Bár a két politikus állítólag nem jön ki jól egymással, a kancellár tegezte az amerikai elnököt, és azt mondta, a 21. században elképzelni se lehet jobb partneri viszonyt annál, ami az Egyesült Államok és Európa között van. „Szép nap ez, csak meleg” – adta át a szót Merkel. Obama a „Hello Berlin” kifejezéssel üdvözölte a tömeget: köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, majd a hőség miatt – „barátok között ez így megy”, és igaz, Berlinben szerdán 33 fokig kúszott fel a hőmérők higanyszála – ingujjra vetkőzve kezdett bele a beszédbe. A németek az amerikai elnöktől teljes retorikai ellátást kaptak: ahogy az elnök a berlini falra utalva mondta, „fal nem állhat ellen az igazságvágynak, a szabadságvágynak, annak a békevágynak, amely a szívünkben ég”. „Bár nem én vagyok az első amerikai elnök, aki eljött ide, büszke vagyok, hogy a keleti oldalon állhatok, és leróhatom a tisztelemet a múlt előtt. Az újjászületett Németország szimbólumánál állunk. Miután bátor tömegek mászták meg a falat, miután ezen a kontinensen most már milliók lélegezhetik be a szabadság friss levegőjét, itt Berlinben elmondhatjuk, hogy a mi értékrendünk győzedelmeskedett: a tolerancia aratott diadalt, a szabadság aratott diadalt. Itt, Berlinben” – fogalmazott Obama.
Az amerikai elnök majdnem napra pontosan elődje, John Fitzgerald Kennedy híres beszéde, az Ich bin ein Berliner 50. évfordulóján szólalt fel a német fővárosban. Erről Obama most azt mondta, az Ich bin ein Berliner „visszhangzik az évszázadokon át”, de kihívás is a ma embere számára. „Amíg a szívünkben falat húzunk azok ellen, akik nem úgy néznek ki, mint mi, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi, addig keményen kell dolgoznunk, hogy ledöntsük ezeket a falakat” – fogalmazott. (Ahogy a Guardian ennek kapcsán megjegyzi, tapsot az amerikai elnök sokat kapott, de becsületére mondva a közönség nem tört ki üdvrivalgásban minden szóvirág hallatán.) Az elnök beszélt emberi jogokról és a válságról: „Megújulunk, amikor a bevándorlókat a tehetségükkel együtt fogadjuk be. A saját szabadságunkért küzdünk, amikor jogokat adunk a meleg és a leszbikus testvéreinknek.” „A gazdasági visszaesés legyőzése után az Egyesült Államok vállvetve küzd Európával a munkahelyteremtésért.” – És világpolitikáról is: „Nem diktálhatjuk a változást az arab világban, de elutasítjuk a kifogást, hogy semmit nem tehetünk a változás támogatásáért”. Ami az izraeli–palesztin konfliktust illeti, leszögezte: „Dolgozunk a békéért. A maguk módján ők is [az izraeliek és a palesztinok – a szerk.] Berlin polgárai, és nekünk mindennap meg kell küzdenünk értük.”
Obama csak ezután tért rá a beszéd előre kiszivárogtatott, érdemi mondanivalóját jelentő témára, a nukleáris arzenál csökkentését célzó javaslatra. Oroszországot a „hidegháborús pózok” feladására szólítva fel új korlátozásokra és új szerződésekre tett javaslatot. Ennek jegyében bejelentette, az Egyesült Államok célja, hogy a telepített atomfegyverek számát a világon egyharmadával csökkentsék, és megakadályozzák Irán, illetve Észak-Korea nukleáris fegyverkezését. Az Egyesült Államok három év múlva, 2016-ban csúcstalálkozót tart az atomfegyverek leszereléséről. Obama jelezte azt is, hogy az Egyesült Államok átfogó szerződést akar a nukleáris kísérletek tilalmáról és a hasadóanyagok tilalmáról is.
Beszéde vége felé Obama régi kampányígéretéről, Guantánamo bezárásáról emlékezett meg, majd záróakkordként Martin Luther King egyik megjegyzését idézte: A bárhol elkövetett igazságtalanság mindenhol az igazságot veszélyezteti. Vielen danke – búcsúzott ezután nagy tapsra közönségétől az amerikai elnök.
