Csalódottságának adott hangot a Human Rights First nevű csoport, amely szerint "mindenki tudja, hogy a katonai bizottságok  (működése) csúfos kudarccal járt". A csoport szerint tragikus hiba lenne a bizottságok tevékenységének folytatása.

Így vélekedik az ACLU polgárjogi szervezet is, amely  lehangolónak nevezte, hogy az Obama-adminisztráció felújítja, ahelyett, hogy végleg lezárná "ezt a bukott kísérletet". Az ACLU  szerint a guantánamói foglyokat a szövetségi igazságszolgáltatás  rendszerében lehet és kell bíróság elé állítani.

Jogvédők emlékeztettek: Obama az elnökválasztási kampányban, 2008 szeptemberében szenátorként még arra hajlott, hogy a  terrorgyanús foglyok ügyében ne katonai bíróságok szolgáltassanak igazságot. Obama pénteken jelenti be, hogy újraindítja a katonai  bizottságok működését „a foglyok egy viszonylag kis száma” ügyében. A Fehér Ház előzetes tájékoztatása szerint arról azonban nincs döntés, hogy meddig lesznek börtönben az eddig is vádemelés nélkül rács mögött tartott személyek.

A Huffington Post liberális portál úgy adott hírt a döntésről, hogy az elnök ismét éles fordulatot tett egy ügyben. Korábbi  álláspontját megváltoztatva Obama a napokban ugyanis közölte, hogy a kormány mégsem hozza nyilvánosságra az iraki és afganisztáni terrorgyanús foglyokkal szemben alkalmazott durva vallatási technikákról készült fotókat. Obama januári hivatalba lépése után szinte órákon belül beszüntette a guantánamói katonai bizottságok működését, felülvizsgálatot rendelt el az ügyben.

Jogvédők és liberális csoportok azért bírálták a Bush-kormány által létrehozott katonai bizottságok rendszerét, mert a  terrorgyanús foglyoknak lényegesen kevesebb jogot biztosítottak, mint a polgári vagy katonai bíróságok vádlottjainak.

Megfigyelők szerint a katonai bizottság eljárási rendje  alapvetően nem fog változni, és a Guantánamón fogva tartott 241 rabból kevesebb mint 20 ügyében fognak így ítélkezni. A perek még hónapokig nem kezdődnek el, Obama 120 nap türelmi időt kér a  kongresszustól a bizottságok működési szabályainak megváltoztatására.

A tervezett módosítások között szerepel, hogy tilos lesz a  közvetett, hallomásból szerzett "bizonyítékok" felhasználása. Nem  szerepelhet a bizonyítékok között olyan információ sem, amelyet "durva, embertelen vagy megalázó" bánásmóddal szedtek ki a  foglyokból, akiknek lehetőségük lesz, hogy megváljanak a katonai ügyvédektől és új ügyvédeket kérjenek. A terrorgyanús foglyoknak ahhoz is joguk lesz, hogy jogi következmény nélkül megtagadják a vallomástételt.

Ezzel párhuzamosan szabadon Guantánamóról engedtek pénteken egy guantánamói foglyot, aki a Kuba szigetén levő amerikai börtöntáborból Franciaországba, hozzátartozóihoz utazott.

Párizs múlt héten jelezte, hogy hamarosan befogadja a támaszpontról szabaduló egyik foglyot. A 43 éves algériai Lakhdar Boumediene-ről van szó, akit öt honfitársával együtt 2001-ben fogtak el Boszniában. Az volt a vád ellenük, hogy pokolgépes merényletet terveztek a szarajevói amerikai nagykövetség ellen. Egy amerikai bíróság tavaly novemberben rendelte el a hat terrorgyanús személy közül öt szabadlábra helyezését azon az alapon, hogy az ellenük szóló bizonyítékok nem hitelesek.

Boumediene nem francia állampolgár, de rokonai élnek Franciaországban; a párizsi kormány gesztust akart gyakorolni az Obama-kormány felé a volt fogoly befogadásával. Nicolas Sarkozy francia államfő a NATO áprilisi strasbourgi csúcstalálkozóján, az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után jelentette be, hogy engedélyezi a guantánamói rabok közül egynek a befogadását.

Boumediene 2006 végén éhségsztrájkba kezdett több éve tartó bebörtönzése elleni tiltakozásul, a tábor egészségügyi személyzete erőszakkal táplálta, hogy életben maradjon.

Az algériai férfi volt a guantánamói foglyokat képviselő megnevezett felperes abban a mérföldkövet jelentő ügyben, amelynek a végén a legfelsőbb bíróság tavaly júniusban 5-4 arányú döntéssel úgy határozott: a foglyok szövetségi bíróságokhoz fordulhatnak jogorvoslatért. A Boumediene v. Bush ügyként elhíresült per végén tulajdonképpen kiterjesztették az önkényes letartóztatásokkal szemben védelmet nyújtó habeas corpus alkotmányos jogot a guantánamói foglyokra. Amerikai bíróságok azóta 25, köztük 17, a kínai muzulmán ujgur kisebbséghez tartozó fogoly szabadon bocsátását rendelték el.

A The Washington Post azt írta, hogy az Obama-kormány diplomáciai egyeztetéseket kezdett európai és más országokkal guantánamói foglyok befogadásáról. Olyan foglyokról van szó, akiknek a szabadon bocsátását már elrendelték, de nem engedhetők vissza hazájukba, mert ott valószínűleg kínzás vagy üldöztetés várna rájuk. A német kormány állítólag hajlandó lenne 9 vagy 10 ujgurt befogadni, de Berlin még nem döntött erről.

Somogyi Ferenc washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek a héten elmondta: a magyar fél jelezte készségét, hogy hajlandó a guantánamói foglyok befogadásáról tárgyalni, de még nem volt konkrét kapcsolatfelvétel ez ügyben.