Obama letette az új esküt
Zártkörű ceremónián, helyi idő szerint még vasárnap déli 12 óra előtt beiktatták hivatalába Barack Obamát; az alkotmány szerint január 20-án ekkor jár le az amerikai elnökök mandátuma. Amely évben ez vasárnapra esik, a nagy beiktatási ünnepséget másnap, hétfőn tartják a washingtoni Capitoliumnál, a National Mallon összegyűlt nézősereg előtt. Ez idén egybevág Martin Luther King emléknapjával is. A tavaly novemberben újabb négy évre újraválasztott Obama a tiszteletes, fekete polgárjogi harcos egykori bibliája mellett példaképe, Abraham Lincoln szentírására is esküszik hétfőn.
A vasárnapi eskütétel John Roberts, a legfelső bíróság elnöke előtt a Fehér Házban két percet sem vett igénybe. Ezúttal nem követték el a négy évvel ezelőtti bakit, amikor is elvétették az eskü szövegét, így azt meg kellett ismételni. A szombatot az „első család” a szolgálat napjának szentelte; egy iskola felújításában véve részt.
A Mallra ezúttal 600-800 ezer főt várnak, ami mintegy a harmada lesz a 2009 januárjában, az első fekete bőrű amerikai elnök debütálásakor megjelent tömegnek. Mint a profi amerikaifutball-bajnokság februári döntője, a Super Bowl esetében is, ezúttal is számon tartják az amerikaiak, ki énekelheti a himnuszt, illetve a szintén hazafias Amerika, a csodálatost. Előbbi szerep Beyoncénak, utóbbi James Taylornak jut ezúttal.
„Obama, aki láthatóan őszült az elmúlt négy évben, bizonyos előnyöket mutathat fel, amint a bevándorlási reformot, a lőfegyver-korlátozást és az afganisztáni háború végét is magába foglaló programja végrehajtása elé néz. A közvéleménykutatások azt mutatják, az amerikaiak legalábbis csekély többségének támogatását élvezi, noha az újabb felmérések az ország folyamatosan éles pártpolitikai megosztottságát is megerősítik” – írta vasárnap a The New York Times. – A belpolitikában a legnagyobb közvetlen kihívást a költségvetési deficit jelenti Obama számára; a politikai csatározás már most is folyik – nyilatkozta lapunknak Balogh István Amerika-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet tudományos segédmunkatársa szerint ebben a kérdésben a lényeg a költségvetés szerkezete. Vagyis az, hogy a demokrata pártiak és a republikánusok meg tudnak-e állapodni egy középutas megoldásban vagy sem; ez utóbbi esetben a 110 milliárd dolláros lefaragás automatikusan életbe lép, érintve a védelmi büdzsé szerkezetét is. –A másik fő kérdés az adósságplafoné, február-márciusra az USA a csőd közelébe juthat – mondta Balogh.
A világ arra is kíváncsi, hogyan veszi fel a versenyt az új Obama-adminisztráció az egyre jobban feltörekvő Kínával, milyen viszonyt alakít ki a fokozottan konszolidálódó Putyin-rendszerrel, mit lép a Szíriához hasonló válsággócokban, Iránnal szemben vagy a megrekedt közel-keleti békefolyamatban.
Obama az alkotmány szerint másodszor már nem választható újra. A minap, történészekkel találkozva feltűnő tájékozottságot árult el azzal kapcsolatban a résztvevők szerint, hogy milyen kihívásokkal szembesültek elődei a második elnöki ciklusukban, milyen kudarcokat vallottak. Bill Clinton második ciklusát a Lewinsky-affér, Ronald Reaganét az Irán-kontra ügy árnyékolta be, Richard Nixon pedig, az USA történelmében példátlanul, lemondásra kényszerült a Watergate-botrány miatt.
Posztján maradt a második Obama-adminisztrációban Joe Biden alelnök, ám mindhárom kulcstárca élén változások várhatók. Hillary Clinton külügyminiszter helyére John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke kerülhet, míg Leon Panettát Chuck Hagel republikánus exszenátor válthatja a Pentagon élén. Jack Lew, a Fehér Ház távozó kabinetfőnöke Timothy Geithner utóda lesz a pénzügyek élén. Az amerikai politika folyamatos (újra)választási harc; gyakorlatilag a tavalyi elnökválasztás lecsengésével megkezdődött a helyezkedés 2016-ra. Tartotta magát, hogy Hillary Clinton mégis versenybe száll majd a demokraták oldalán. Igaz, egyesek előzőleg azt is kívánatosnak tartották volna, hogy Biden és Clinton 2013-ban egyszerűen helyet cseréjen az alelnöki, illetve a külügyminiszteri poszton. A republikánusoknál olyan, Amerikán kívül kevéssé ismert neveket is emlegetnek a 2016-os elnökjelöltséggel kapcsolatban, mint Rand Paul szenátor vagy Chris Christie, New Jersey állam népszerű kormányzója. Kettejük legutóbb a számos kisgyerek életét is kioltó connecticuti lövöldözés nyomán kiújult lőfegyver-szigorítási vita nyomán különböztek össze. Az amerikai jobboldal, miután a számára kedvezőtlen demográfiai trendek is szerepet játszottak tavalyi vereségében, nem akarja elveszíteni maradék hátországát, így a lőfegyvertartókat sem.
