Obama rendet tesz Bush után Latin-Amerikában
Észak (Kanada) és kelet (Európa) után délre, Latin-Amerikába vezet Barack Obama harmadik külföldi útja amerikai elnökként. Csütörtöktől másfél napon át Mexikóvárosban tartózkodik Felipe Calderón államfő vendégeként, majd a Trininad és Tobago-i Port of Spainbe, a kontinens ötödik csúcsértelezletére utazik tovább.
Az út egyik fő célja, hogy a Fehér Ház új fejezetet nyisson az Amerika-közi kapcsolatokban, amelyek az elmúlt nyolc évben, szeptember 11-e és a "terror elleni háború" nyomán háttérbe szorultak. "Túl könnyen elvonták a figyelmünket más fő céljaink, és nem vettük része: önnön haladásunk közvetlenül függ össze a haladással Amerika-szerte. Adminisztrációm elkötelezett, és új napot ígér. Szélesebb partnerséget újítunk, majd tartunk fent az Egyesült Államok és a félteke között..." - írta a térség 14 napilapjában megjelent, spanyolra és portugálra lefordított cikkében Obama, aki a CNN en Espanol tévécsatornának külön interjút is adott. "Nem azzal megy Trinidadba, hogy tervvel álljon elő a félteke számára. Az a szándéka: partnerként hallgassa meg kollégáit, vitázzon velük, odafigyeljen rájuk" - tette hozzá Jeffrey Dawidow, Obama különtanácsadója.
Az Amerika-csúcsra a térség 34, demokratikusan megválasztott vezetője hivatalos, köztük az USA-val konfrontatív radikális baloldali elnökök, így a venezuelai Hugo Chávez, a bolíviai Evo Morales vagy a nicaraguai Daniel Ortega. A régiót megosztó egyik kérdés Kuba, amelyet az OEA, az Amerikai Államok Szervezetének számos tagállama szívesen látna a közös tárgyalóasztalnál. Obama a csúcs elé időzítve enyhített a Havannát sújtó szankciókon, ám a 47 éve érvényben lévő általános kereskedelmi embargót nem számolta fel. Véleménycikkében az amerikai elnök is bizakodással tekint a szigetország meghívásának távlati lehetőségére, de addig is a "szabadság, az egyenlőség és az emberi jogok" ügyének kubai támogatására szólította fel a térség országait.
A csúcson Washington energetikai és éghajlatvédelmi együttműködést kezdeményez, várhatóan nem térhet azonban ki a gazdasági válság kirobbanása miatti dél-amerikai bírálatok elől. Mexikóban például a peso 25 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest az ősz óta, és a kétoldalú kapcsolatokat kereskedelmi nézeteltérés is nehezíti. Az USA - a NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás szellemével ellentétesen - akadályozza a mexikói kamionosok működését a hatér északi oldalán, mire a déli szomszéd 2,4 milliárd dollárra rúgó büntetővámot vetett ki amerikai termékekre. A fő kérdést azonban, mint Hillary Clinton külügyminiszter pár héttel ezelőtti mexikói útján is, a drogkartellekkel szembeni harc, és általában a kábítószerkérdés jelenti a Calderón elnökkel folytatott megbeszéléseken. Vele Barack Obama harmadszor találkozik megválasztása óta.
Nemrég bejelentették: az USA további 700 millió dollárral segíti a mexikói határán kialakult áldatlan állapotok, a kartellek közötti fegyveres leszámolások megszüntetését. Clinton elismerte: az amerikaiak igénye a kábítószerre táplálja a drogüzletet. Mexikó elégedetlen azzal, hogy Amerikában könnyen be lehet szerezni a félautomata fegyvereket, amelyekkel a gyilkosságok 90 százalékát elkövetik. Ráadásul csak csordogál a pénz egyelőre a három évre 1,4 milliárd dolláros Merida-kezdeményezés révén, amellyel az USA a többi közt képzéssel és hadieszközökkel segíti Mexikót a kétirányú kábítószer-, fegyver-, és pénzcsempészet megfékezésében.
