Obama két tűz között
- Ne szegje kedvüket mindaz, ami az elmúlt hetekben történt. Ne szegje kedvüket, hogy potenciálisan el kell ismernünk: hibákat vétettünk. Így tanulunk. De a tény okán, hogy hajlandóak vagyunk elismerni ezeket, majd továbblépni, nos, éppen ezért vagyok rá büszke, hogy az Egyesült Államok elnöke vagyok, és ugyanezért lehetnek önök is büszkék rá, hogy a CIA-nál dolgoznak - biztosította a titkosszolgálat állományát Barack Obama, aki megválasztása óta hétfőn látogatott el először a Központi Hírszerző Ügynökség székházába.
A vizit azonban aligha hozott végső megnyugvást; az amerikai elnökre két, ellentétes irányból is nyomás nehezedik a Bush-időszakban alkalmazott vallatási módszerek kapcsán.
A lavinát a múlt héten nyilvánosságra hozott, addig titkos CIA-feljegyzések indították el. A titkosítás feloldását Obama hagyta jóvá. Az egyik, 2005 májusi feljegyzésből kiderül például: az eddig ismertnél, sőt feltételezettnél jóval gyakrabban alkalmazták a vízbe fojtás határát súroló, ma már kínzásnak tartott módszert két, az al-Kaida terrorszervezethez tartozónak mondott foglyon.
Khalid Sheikh Mohammedet, az úgynevezett szeptember 11-i összeesküvési per bűnösségét is elismerő, sőt büszkén valló fővádlottját 2003 márciusában 183, egy másik foglyot, Abu Zubaydah-t pedig hónapokkal korábban 83 alkalommal vetették alá a halálfélelmet keltő módszernek. Obama elnökségének harmadik napján tiltotta be ezt a gyakorlatot, és egyben a titkos CIA-bázisok bezárását is elrendelte.
A feljegyzések nyomán kirobbant viták két kérdésre terjednek ki. Az egyik, hogy érdemi haszonnal járt-e legalább a kemény vallatás. A The New York Times szombaton, korábbi hírszerzési tisztekre hivatkozva azt írta: Zubaydah azt követően kezdett érdemi információkkal előállni, miután meztelenre vetkőztették, hidegben tartották és alvásmegvonással büntették.
A vízbefojtás imitálása viszont nem ért el célt az esetében - írta a lap, amelynek értesülése egybevág egy kormányzati feljegyzéssel is. Michael V. Hayden tábornok, a CIA előző, nemrég távozott igazgatója viszont másnap ezzel ellentétesen nyilatkozott. Szavai szerint Zubaydah ez utóbbi technika alkalmazása után vallott egy további, vallomása segítségével kézre kerített gyanúsítottra, Ramzi Binalshibh-ra.
Obama egyoldalúan hozott nyilvánosságra belső dokumentumokat, állította Dick Cheney, George W. Bush volt alelnöke. "Kissé zavarónak találom, hogy nem közölték azokat a feljegyzéseket, amelyek erőfeszítéseink sikerét igazolják. Vannak olyan jelentések, amelyek tételesen mutatják, hogy mit nyertünk e tevékenység révén."
A másik kérdés, hogy ki felelős a durva vallatásokért. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága megkezdte a CIA gyakorlatának vizsgálatát. Ülései, amely várhatóan egy éven át tartanak, titkosak. Dianne Feinstein, a bizottság demokrata elnöke ugyanakkor arra szólította fel Obamát: addig ne zárja ki, hogy eljárások indulnak ebben az ügyben, amíg testülete nem végez a tényfeltárással.
Obama hangsúlyosan kiállt a CIA emberei mellett, azzal: nem érheti őket retorzió, mivel az adott időben jogszerűnek tartott módon cselekedtek. Fehér házi források viszont nem zárták ki, hogy felelősségre vonás vár a jogászokra, akik a Bush-időkben a törvényekben ágyaztak meg a kínzásoknak.
Ennek nemzetközi jelentősége is van: mint megírtuk, Spanyolországban eljárást készítenek elő a kínzások miatt az előző évek hat magas rangú amerikai tisztségviselője, köztük egy volt igazságügyminiszter és egy védelmi ex-államtitkár ellen. Obama mindamellett korábban világossá tette: nem akar általános felelősségre vonást, az egész Bush-korszakot pellengérre állító "igazságtételi bizottságot."
