Obama javított az USA megítélésén a világban
A világ jelentős részén kedvezőbben látják az Egyesült Államokat Barack Obama beiktatása óta - derül ki a Pew Kutatóközpont szokásos globális felmérésének ezévi eredményeiből. Ezeket többek közt Madeleine Albright volt külügyminiszter, a szervezet közvéleménykutatási projektjének demokrata társelnöke ismertette egy csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatón. - Az emberek örültek, hogy George Bush elment - vont mérleget Albright.
A republikánus társelnök, John Danforth exszenátor viszont nem látja, mi következik mindebből. - Obama olyan, mint egy rocksztár. De kérdezem én: hogyan lehet ennek segítségével bármit is elérni? - fogalmazott, kétségbe vonva, hogy a világ ettől majd inkább Afganisztán vagy Darfúr ügye mellé áll. A felmérés közzététele egyébként egybeesett a Fox News konzervatív tévécsatorna megbízásából készített hazai közvéleménykutatás ismertetésével: eszerint viszont az amerikaiak már az eddigieknél jóval kritikusabbak az elnökkel szemben, és - június óta is hat százalékponttal kevesebben - 54 százalékban elégedettek a munkájával.
A világ 24 országában május-júniusban kitöltött kérdőívek összesítése szerint Kanadában, Nyugat-Európában, Latin-Amerikában, sőt olyan mérsékelt muzulmán államokban is látványosan javult az USA megítélése 2009-ben a Bush-évekhez viszonyítva, mint Indonézia. Érezhetően pozitívabban állnak a világ egyetlen szuperhatalmához a legfontosabb ázsiai államok lakosai, a kínaiak, a japánok, az indiaiak és a dél-koreaiak is. Nyugat-Európa két kulcsállamában egyaránt a társadalom egyharmada (!) váltott irányt: a németeknél 33 százalékponttal, 64 százalékra javult Amerika megítélése egyetlen év alatt, míg a franciáknál 42-ről 75-re. Kisebb mértékben, de ez a trend a briteknél és a spanyoloknál, valamint Latin-Amerikában is.
Az egyetlen vizsgált közép-európai országban, Lengyelországban gyakorlatilag stagnál a megítélés, pontosabban - statisztikailag jelentéktelen módon - 68-ról 67 százalékra esett vissza. Hasonló az oroszok véleményének kisebb változása, csak éppen 23 százalékponttal lejjebb. Izrael az egyetlen vizsgált állam, ahol jelentősen, hét százalékponttal negatívabban látják immár az Egyesült Államokat. A zsidó államban, illetve a palesztin területeken Obama június eleji, nagy jelentőségű kairói beszéde előtt, és utána is kitöltették az ívet. Az izraelieknél mindjárt 11 százalékpontot romlott az amerikai elnök megítélése, a palesztinoknál viszont kisebb mértékben, öt százalékponttal emelkedett csak. A Közel-Kelet általában is szkeptikus, a Bush-éra végeztével a palesztinok véleménye kevéssé változott (két százalékponttal javult csak, 15-re), és kivárnak a törökök is. Hiába volt kenyai az új elnök apja, s került így "földijük" a Fehér Házba, a kenyaiak még a Bush-korszakban is annyira el voltak ragadtatva Amerikától, hogy Barack Obama hatalomra kerülése csak három százalékpontot adhatott hozzá az eddigi 87-hez.
A vizsgált nyolc, (legalább részben) muzulmán lakosságú ország közül a polgárháború évtizedeit alaposan megszenvedett Libanon az egyetlen, ahol George W. Bush elnök megítélése jobb volt Oszama bin Laden terroristavezérénél. Sőt, a palesztinok és a pakisztániak még Obamánál is inkább megbíznak Bin Ladenben; Ciszjordániában és Gázában például a lakosság átlag fele támogatja. Ugyanakkor a Pew felmérése szerint az iszlám világban az évtized során jelentősen, Pakisztánban például 2002-höz képest 33 százalékról ötre esett vissza azok aránya, akik hitük védelme érdekében indokolhatónak tartják az öngyilkos merényleteket, illetve a civilek elleni egyéb politikai erőszakot. Noha Obamát Amerikában úgy állítják be jobboldali kritikusai, mint aki azt mondja a világnak, amit az hallani szeretne, a Közel-Kelet kevéssé követi ebben a konzervatív kórust. Nemcsak a palesztinok, de a törökök, a (jelentős részben szintén palesztin) jordániaiak, az egyiptomiak és a libanoniak döntő többsége is úgy véli: Obama nem fog tisztességesen hozzáállni térségük ügyeihez.
Paul Hollander, magyar származású amerikai szociológus lapunknak májusban azt nyilatkozta: Obama elnökké választása csökkentheti a világszerte tapasztalható Amerika-ellenességet, de ennek gyökerei túl mélyek és szerteágazóak ahhoz, hogy egyetlen ember meg tudja szüntetni. A Harvard és a Massachussets Egyetem professzora szerint az Amerika-ellenesség legalább addig fennmarad, amíg az Egyesült Államok, mint egyetlen szuperhatalom, helyét át nem veszi más - például Kína.
