Obama is enyhítené az iraki embargót
– Hiba lenne, ha Irakot továbbra is sújtanák egy megdöntött diktátor bűnei – fogalmazott az amerikai elnök, utalva a Szaddám Huszein rendszerével szemben még az 1991-es öbölháború nyomán bevezetett nemzetközi szankciókra. Ennek részeként az iraki olajbevételek öt százalékát Kuvait kapja háborús jóvátételként.
Három héttel az után, hogy az amerikaiak lényegében kivonultak az iraki városokból, a két vezető a problémák és aggodalmak dacára a pozitívumokat hangsúlyozta. Obama „nagyon biztatónak” találta, ahogy az irakiak átveszik a biztonság garantálását, és kiállt amellett, hogy országa tartja a kivonulási menetrendet, azaz az USA katonái 2011-re elhagyják a közel-keleti államot. Ugyanakkor az amerikai elnök kifejtette: „kemény napok vannak még előttünk.
Lesznek támadások az iraki biztonsági erők, és az őket támogató amerikai csapatok ellen. (...) Vannak még, akik szítják a szektariánus erőszakot. De ezek az erőfeszítések el fognak bukni.”
Obama felszólította az iraki miniszterelnököt, hogy országa oldja meg belső konfliktusait és törekedjen nemzeti egységre, élvezve ebben az USA támogatását.
Washington és Bagdad között a politikai stratégiában is vannak nézeteltérések. Az irakiak hiányolják, hogy az USA nem nevezett meg a nagyköveti szinten túl „Irak-felelőst”, ahogy pedig az izraeli–palesztin vagy az afganisztáni–pakisztáni dossziénak George Mitchell, illetve Richard Holbrooke személyében van ilyen gazdája.
Obama ugyan nemrég megbízta Joe Biden alelnököt ezzel, de Bagdadban úgy látják: az éppen kijevi–tbiliszi útján járó Bidennek van más dolga is. Annak pedig szimbolikus jelentősége van, hogy a négy napig Washingtonban tárgyaló al-Maliki az arlingtoni temetőben felkeresi az iraki műveletekben elesett amerikai katonák sírját.
