Obama felülvizsgálná a Kuba-politikát
Az amerikai elnök a Miamiban tett hétvégi látogatásakor járt a Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány vezetőjének rezidenciáján is, ahol beszédében a Castro-rendszerrel szemben 1961 óta alkalmazott politika felülvizsgálatát pedzegette. Elismerte, hogy változások tapasztalhatók Kubában, de méltatta a karibi kommunista országban demokráciát sürgető ellenzék áldozatos kitartáát is.
Barack Obama elnök 24 órát töltött a floridai városban, ahonnan az Air Force One szombat koradélután vitte vissza Washingtonba. A látogatás célja az volt, hogy az elnök részt vegyen három demokrata párti pénzgyüjtő rendezvényen, illetve köszönetet mondjon a latin választóknak a 2012-es támogatásért. Az egyik ilyen rendezvényre, még péntek este Jorge Mas Santosnak, a Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány elnökének rezidenciáján került sor. A Miami Herald egyik cikke szerint Mas Santos apja alghanem forgott a sírjában a hír hallatán, ugyanis az alapítványt eredetileg létrehozó Jorge Mas Canosa, a Fidel Castro ellenes floridai tábor egyik leginkább meghatározó alakja 1997-ben bekövetkezett haláláig mindig a republikánusok és a kubai amerikaiak összefogásáért tevékenykedett. A fia, Mas Santos viszont 2008-ban és 2012-ben is Obama, tehát a demokraták oldalán kampányolt, s alighanem volt némi szerepe abban, hogy tavaly Floridában a kubai amerikaiaknak állítólag 51 százaléka voksolt Obamára, ami egyértelmű fordulatot jelentett.
Ám nem az amerikai belpolitika miatt lett nemzetközi hír Obama Miamiban tett mostani látogatása, hanem azért mert az elnök szakított időt arra, hogy hosszasan elbeszélgessen két Kubából érkezett ellenzékivel. Berta Soler a 2003-ban bebörtönzött ellenzékiek hozzátartozóiból szerveződött csoport, az Asszonyok Fehérben vezetője és a többszöri éhségsztájkjával elhíresült Guillermo Farinas, a Kuba Hazafias Uniójának a szóvivője részesült ebben a megtiszteltetésben. (Az Asszonyok Fehérben csoportnak 20005-ben, Farinasnak pedig 2010-ben itélte oda az Európai Parlament a Szaharov-díjat.) A mintegy 40 perces találkozó végeztével Farinas a sajtó képviselőinek azt mondta, hogy Obama támogatást ígért a szabadságjogok érvényesüléséhez Kubában. Kérték az amerikai elnököt, hogy a Havannával folytatandó esetleges tanácskozásokon számoljon az ellenzékiek részvételével, miként a kubai amerikaiak véleményével is. Az Efe spanyol hírügynökség jelentette, hogy a Fehér Ház által a találkozóról kiadott közlemény szerint Obama hangsúlyozta, kezdenek „változásokat” tapasztalni Kubában, és az Egyesült Államoknak „kreatívnak” kell lennie kapcsolataiban a szigetországgal. Mas Santos, aki jelen volt a találkozón azt nyilatkozta a Miami Heraldnak, hogy az amerikai elnök nagyra értékelte a kubai ellenzékiek áldozatait.
Soler még a találkozót megelőzően azt nyilatkozta, tisztában vannak azzal, hogy Kuba szabadsága a kubaiaktól, és nem valamelyik külföldi kormánytól függ. Más kérdés viszont, hogy a kubai ellenzék szeretne számítani a külföldi kormányok erkölcsi támogatására. Solert októberben már fogadta Washingtonban Joe Biden alelnök is. Farinas a mostani találkozó szempontjából azt tartotta a legfontosabbnak, hogy ilymódon a Fehér Héz elismerte a kubai belső ellenzéket. „A legfontosabb a világ legerősebb demokráciája, az Egyesült Államok elnökének támogató szavai voltak” - mondta Farinas.
A kubai párt központi lapja, a Granma szombati számában nem tett említést Obama Miamiban tett látogatásáról, így a találkozójáról sem kubai ellenzékiekkel. A Juventud Rebelde viszont internetes oldalán a Telesur latin-amerikai hírtelevízióra hivatkozva közölte, hogy az amerikai elnök pénteken elismerte, hogy az Egyesült Államoknak folytatnia kell politkájának felülvizsgálatát Kuba esetében. A Telesur szerint Obama a Kubai Amerikai nemzeti Alapítvány vezetőjének rezidenciáján arról beszélt, hogy ő éppen megszületett, amikor Fidel Castro hatalomra került. „Nincs semmi értelme azt gondolni, hogy az a politika, amit 1961-ben kialakítottunk, ma, az internet és a Google, a globális világ korában is ugyanúgy hatékony lehetne” – mondta Obama.
Egyébként az ENSZ közgyűlése október 29-én 188 igen és két (USA és Izrael) nem szavazattal szólított fel az Egyesült Államok 1961 óta Kuba ellen érvényesített gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargójának megszüntetésére.
