Obama telefonon beszélt az iráni elnökkel
Barack Obama bejelentette: telefonon beszélt Hasszan Róháni Iráni elnökkel. Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel iráni és amerikai elnök között 1979 óta. Obama, aki a Fehér Ház sajtóközpontjában beszélt, közölte, Irán nukleáris programjáról tárgyaltak - írta a The New York Times.
Róháni hivatalos honlapja szerint, melyet a Reuters idéz, a telefonbeszélgetésre akkor került sor, amikor az iráni elnök autójával épp a repülőtér felé tartott New Yorkban. Róháni a hetet a keleti parti nagyvárosban töltötte, ahol az ENSZ éves közgyűlésén vett részt, ám ennek során nem találkozott az amerikai elnökkel.
Obama már korábban kifejezte, hogy szívesen találkozna iráni kollégájával az ENSZ eheti közgyűlésének idején, ám Róháni erre nem volt hajlandó. Úgy érvelt: nem volt elég idő a találkozó megszervezéséhez. Ám ekkor az amerikai elnök arra utasította John Kerry külügyminisztert, hogy találkozzon Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel. Ezután gyorsultak fel a diplomáciai események.
Az iráni elnök Twitter-üzenetben közölte, a telefonbeszélgetés során ő kellemes napot kívánt Obamának, aki azt megköszönte és perzsául búcsúzott el tőle. Azt is leírta: a két elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy minél előbb egyezségre jussanak irán nukleáris programjáról.
Obama: Fontos áttörés
A Reuters jelentése szerint Obama is úgy nyilatkozott, hogy mindkét elnök arra utasította munkatársait, hogy minél előbb dolgozzanak ki egy megállapodást Irán nukleáris programjáról. Obama szerint ez egy különleges lehetőség arra, hogy Irán előrelépést tegyen egy olyan kérdésben, amely jelenleg elszigeteli a Nyugattól.
Obama a megbeszélést fontos áttörésnek nevezte, amely egy generációnyi bizalmatlanságot követ. Utalt arra, hogy ez kiindulópont lehet egy megállapodáshoz Irán nukleáris programjáról, illetve a két ország kapcsolatának megújításához.
Az amerikai elnök azonban hangsúlyozta, valódi, átlátható és igazolható tetteknek kell követniük a beszélgetést. Ha így lesz, az a jelenleg érvényben lévő, átfogó nemzetközi szankciók enyhítését is elhozhatja. Azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy ha a nukleáris kérdések ügye megoldódik, akkor az akár egy új kapcsolat kiépítésére is lehetőséget ad a két ország között. Egy olyan kapcsolatra, amely kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapul.
Az amerikai elnök hozzátette, nehéz lesz a megállapodásig vezető út, ám meg kell próbálni a diplomácia útján rendezni a kérdést, mert „kivételes lehetőséget kaptunk arra, hogy haladást érjünk el az új iráni vezetéssel”.
Külügyminiszteri találkozó előzte meg a telefonhívást
A két külügyminiszter csütörtökön találkozott egymással. Kerry a történelmi találkozót követően elégedettségének adott hangot a Teherán részéről tapasztalt új, pozitív hangvétellel kapcsolatban - jelentette az MTI. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egy ilyen találkozó önmagában nem oszlatta szét az iráni nukleáris program céljával kapcsolatos aggályokat, és hangsúlyozta, hogy ezt a közel-keleti államnak csak konkrét lépésekkel sikerül majd elérnie.
Zarif „nagyon pozitívnak” és „nagyon tartalmasnak” nevezte a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat. Az „első lépések” megtételekor a résztvevők az iráni külügyminiszter szavai szerint azt tűzték ki célul, hogy egy éven belül sikerüljön megállapodást kötni az iszlám köztársaság nukleáris programjáról.
A találkozó előtt Irán megállapodott a P5+1 csoportba tömörült nagyhatalmakkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), hogy egy éven belül tető alá hozzák az egyezményt Irán nukleáris programjáról. A felek képviselői legközelebb október 15-én és 16-án, Genfben találkoznak majd.
Róháni tárgyalhat az atomprogramról
Hasszan Róhánit egy hónapja iktatták be hivatalába. A perzsa állam legfőbb vezetője nem ő, hanem Ali Khamenei ajatollah, aki a külpolitikai kérdéseket is eldönti. Ám Róháni azt állítja: felhatalmazás kapott arra, hogy tárgyaljon az ország nukleáris programjáról, ami annyi feszültséget okoz Irán és a nyugati hatalmak között.
Teherán ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy joga van uránt dúsítani, mivel azzal csak békés célt, atomenergia termelését akarja biztosítani. A nyugati hatalmak szerint azonban atomfegyverhez is használható alapanyagot állít elő Irán, mert célja az nukleáris fegyverkezés.
