Obama ejtette Netanjahut
Barack Obama nem fog találkozni Benjamin Netanjahuval az izraeli kormányfő legközelebbi washingtoni látogatásakor – szellőztette meg egy névtelenséget kérő izraeli tisztségviselőre hivatkozva a Háárec. Az izraeli lap szerint a Fehér Ház az amerikai elnök zsúfolt programjára hivatkozva utasította el a találkozó lehetőségét. Tommy Vietor fehér házi szóvivő az elutasító válasz miértjét firtató újságírói kérdésekre később úgy válaszolt, szó sincs arról, hogy Obama ejtené Netanjahut, sőt. A szóvivő szerint az izraeliek meg sem keresték Washingtont a kétoldalú találkozó ötletével, a két politikus egyszerűen más-más napon teszi tiszteletét New Yorkban.
Obama szeptember 25-én, Netanjahu szeptember 29-én szólal fel az ENSZ-közgyűlés előtt. Bár a Háárec szerint az izraeli kormányfő hajlandó lett volna arra is, hogy Washingtonba ugorjon át a találkozóért 28-án, a Fehér Ház erre is nemet mondott, így a politikusnak Hillary Clinton külügyminiszterrel kell „beérnie” amerikai útján.
Amióta Obama 2009-ben hivatalba lépett, egyszer volt példa arra, hogy nem ült le tárgyalni Netanjahuval az Egyesült Államokban, de akkor is csak azért nem, mert éppen külföldön volt. Annak ellenére, hogy a két ország kiemelt szövetségese egymásnak, az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök között hírhedten feszült a viszony.
A feszültség fő oka Irán atomprogramja. Izrael azt állítja, hogy a perzsa ország a program keretében valójában atomfegyvert akar előállítani, és mivel Iránban mostanság egymást érik a magas rangú politikusok beszédei a zsidó állam eltörléséről, a biztonsági fenyegetés miatt kész megelőző csapást mérni az iráni atomlétesítményekre. Obama és a demokrata adminisztráció azonban nincs túlságosan elragadtatva a megelőző csapás ötletétől. Amerikában elnökválasztási év van, Iránnak odavágni és ezzel nem mellesleg amerikai érdekeltségek ellen is megtorló akciókat kockáztatni pedig inkább a republikánus jelöltnek, Mitt Romney-nak kedvezne november 6-án.
Irán atomprogramja miatt kezd a kenyértörésig fajulni a viszony Izrael és az Egyesült Államok között. Netanjahu éppen tegnap beszélt arról, hogy Washington minden morális alapot elveszített arra, hogy visszatartsa Izraelt a cselekvéstől, hiszen ő maga nem lép fel keményen Teheránnal szemben. Világosan korlátozni kell, hogy Irán mennyit és hány százalékra dúsíthat uránból, és még több gazdasági szankcióra van szükség, hogy a perzsa ország letérjen az atomfegyverig és a megelőző csapásig vezető útról – szögezte le újra az izraeli kormányfő. Washington ehhez képest azt mondja, hogy van még idő lebeszélni Iránt, és nem kell határidőt szabni a tárgyalásoknak; Clinton erről szóló megjegyzését Leon Panetta védelmi miniszter azzal egészítette ki, hogy ha Irán atomfegyvert akar, akkor is minimum még egy év van a cselekvésre. „A világ azt mondja Izraelnek, várj, van még idő. Várni? Meddig? Mire? Ha nincs határidő, Irán pont azt fogja csinálni, amit most is csinál. Nem is zavartatva magát atomfegyvert fejleszteni” – fakadt ki az izraeli miniszterelnök. A felmérések szerint egyébként az izraeliek nagy része nem támogatja az iráni atomlétesítmények elleni megelőző csapást anélkül, hogy arra Washington rábólintana.
A nézetkülönbség keményen rányomta a bélyegét már Netanjahu márciusi washingtoni látogatására is. Amíg Obama arról beszélt, hogy túl sok a felelőtlen beszéd a háborúról, az izraeli a maga részéről azt hangoztatta, hogy Teherán évek óta a bolondot csinál a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből, és az iráni atomdosszié diplomáciai megoldása számára lejárt az idő. Netanjahu egyébként nem állt meg a cselekvésre való felszólításnál: a befolyásos amerikai zsidó lobbiszervezet, az AIPAC 13 ezres közönsége előtt elővett egy levelet, amelynek tanúsága szerint az amerikai hadügyminisztérium 1944-ben zsidó közéleti személyiségek felkérése ellenére elutasította Auschwitz bombázását, mondván, az csak német bosszúakciókhoz vezetne. (Az izraeli kormányfő korábban már kihúzta a gyufát Obamánál, tavaly májusi találkozójukon legalábbis szabályos történelemórát tartott a Fehér Házban arról, miért rossz az amerikai elnök palesztin-politikája, miközben Washington többször bírálta már Tel-Avivot új ciszjordániai zsidó telepek engedélyezése miatt is.)
Az ENSZ eddig négy körben büntette szankciókkal Iránt, ám a kereskedelmi tilalommal és külföldi számlák befagyasztásával járó szankciók ellenére Teherán elszántnak tűnik: ezt igazolja legalábbis, hogy a NAÜ szerint a parcsini támaszponton május óta duplájára emelték az urándúsító centrifugák számát. Márciusban állítólag volt szó arról, hogy az Egyesült Államok ad Izraelnek speciális bunkerromboló bombákat és légi utántöltő gépeket, de csak akkor, ha Tel-Aviv az amerikai elnökválasztás utánra időzíti az Irán atomlétesítményei elleni csapást.
Ami az elnökválasztást illeti, Obama a megelőző csapástól való elzárkózáson túl nyilvánvalóan hajt az amerikai zsidók voksaira, ezeké a szavazatoké ugyanis a döntő szó olyan kulcsjelentőségű államokban, mint Florida és Ohio is. A múlt heti charlotte-i konvención állítólag személyesen az elnök javaslatára került be a demokraták választási platformjába, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. Obama 2008-ban az amerikai zsidó szavazatok 78 százalékát kapta meg. Támogatottsága júniusban 64 százalékon állt Romney 29 százalékával szemben.
