Obama ejtené a rakétapajzsot, ha Moszkva mellé áll
A levél tartalma szinte úgy is leírható: fogadd el vagy pofa be – mondta a New York-i lapnak egy magas beosztású hivatalnok. Erre az oroszok nem tudnak úgy válaszolni: megtesszük, amit tudunk, ti addig jegeljétek a dolgokat. Obama tehát abban követi elődje politikáját, hogy Irán fegyverkezését az egyik legnagyobb globális veszélynek tartja. Ám Bushsal szemben nem egy kérdéses hatékonyságú fegyverkezéssel, vagyis a Csehországba és Lengyelországba telepített rakétapajzzsal akarja a válságot megoldani, hanem a Teheránban hagyományosan erős befolyással rendelkező oroszok bevonásával, az Iránnal szembeni nyugati koalíció kiszélesítésével.
Moszkva számára az ajánlat – amennyiben valóban létezik – csábítónak tűnik. Oroszország a kezdetektől fogva hevesen tiltakozik, hogy kalinyingrádi határától mindössze pár száz kilométerre amerikai elfogó-rakétákat telepítsenek. A Lengyelországba tervezett tíz töltet feladata a csehországi radar által észlelt ellenséges rakéták megsemmisítése lenne. Az amerikaiak Bush alatt számtalanszor bizonygatták, hogy így egy esetleges észak-koreai vagy iráni támadásra akarnak felkészülni, és nem Oroszország ellen szánják a rendszert. Ezt Moszkva sosem hitte, már csak a pajzs földrajzi elhelyezkedése miatt sem.
Ha minden igaz, akkor most Obama újabb ponton szakít elődje politikájával. Bush szívügye volt a rakétapajzs, az új elnök számára viszont egyszerű csereárú. Moszkva egyelőre hivatalosan nem reagált, de hétfőn az orosz külügyminisztérium egyik illetékese bejelentette: Szergej Lavrov tárcavezetőnek már most pénteken, genfi találkozójukon lesz mondanivalója Hillary Clinton számára a rakétapajzzsal kapcsolatban. A két államfő pedig április 2-án személyesen is egyeztetni tud a kérdésről, amikor a tervek szerint Londonban ülnek először tárgyalóasztalhoz.
Amerikai beszámolók szerint az Obama-levél Medvegyev korábbi írásos üzenetére megfogalmazott válasz. Az orosz elnök nem sokkal washingtoni kollégája beiktatása után postázta ajánlatát. Ahogy Joe Biden alelnök fogalmazott, ezzel Medvegyev megnyomta a „reset" gombot az amerikai-orosz kapcsolatokban. A Kreml ura egy idén kifutó leszerelési megállapodás meghosszabbítását és az Afganisztánban szolgálatot teljesítő csapatok zökkenőmentes transzportját vetette fel levelében.
A Kreml később cáfolta, hogy Washington bármiféle kötelezettséggel járó ajánlatot tett volna Iránnal kapcsolatban. Natalja Tyimakova orosz elnöki sajtótitkár újságíróknak azt mondta, bár Obama több kezdeményező javaslatot is tett levelében, közülük egyik sem ajánl politikai alkut Moszkvának. Maga a madridi látogatáson tartózkodó Medvegyev szintén azt állította, nincs szó arról, hogy valamiféle csereügyletet kötnének, amelyben Washington lemond a kelet-európai rakétapajzs telepítéséről, ha Moszkva segít az iráni rakétafejlesztés leállításában. Lavrov hétfőn szorgalmazta, hogy a Fehér Ház állítsa helyre kapcsolatait Teheránnal, ami „kiemelkedő jelentőségű eleme lenne a régió stabilitásának".
Visszautasította az csereajánlatra vonatkozó feltevéseket Obama is. „A New York Times állításai nem tükrözik megfelelően a levélében foglaltakat” – szögezte le az amerikai elnök.
leJeruzselemi sajtóértekezletén Clinton hangoztatta az Egyesült Államok ismert szándékát, hogy megakadályozza Iránt atomfegyver kifejlesztésében, de nem volt hajlandó megjegyzést fűzni ahhoz Obama leveléhez. „Az európai rakétapajzzsal kapcsolatban mi az oroszoknak is mindig azt mondtuk: célunk az vele, hogy elrettentsük a rakétatámadástól azokat – Iránt is –, akik ilyenre készülnek” – mondta Clinton.
A rakétapajzzsal kapcsolatban az oroszok korábban azt vetették fel, hogy annak részeit telepítsék az ő területükön, hogy ezáltal ellenük ne lehessen felhasználható. Bush ezt mindig kategorikusan ellenezte, és az új kormányzat sem látja igazán értelmét, hiszen így az oroszok bármikor kedvükre kikapcsolhatnák a rendszert. Obama egyébként sosem volt a pajzs feltétlen támogatója. A kampány során úgy nyilatkozott, hogy csak akkor tudja támogatni, ha megbízható működése bizonyított és megfizethető.
A hitelválság miatt az orosz-amerikai békülés és közös nyomásgyakorlás Teheránra minden bizonnyal jelentős spórolást jelentene mind Washington, mind a pajzsra szintén fegyverkezni kénytelen Moszkva számára. A diplomácia ugyanis összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint bármilyen rakétarendszer.
