A The New York Times, a CNN és a Dow Jones kormányzati forrásokra hivatkozó híradásai szerint noha az elnök még mindig nem hozta meg végleges döntését, a katonai akciót vélhetően azután fogják elindítani, hogy az ENSZ ellenőrei elhagyják Szíriát.

Tegnap este a brit parlament 285-272 arányban leszavazta a Szíria elleni esetleges beavatkozást. Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője csütörtök este közleményt adott, amely szerint Washington értesült a brit parlament döntéséről, továbbra is konzultálni kíván Londonnal, de Obama elnök az amerikai nép érdeke alapján kíván döntést hozni a vegyi fegyverek szíriai alkalmazásával kapcsolatban.

„(Az elnök) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok alapvető érdekei forognak kockán, és aki megsérti a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi normákat, azt felelősségre kell vonni” - állt a közleményben.

Az amerikai kormányzat csütörtök este ismertette a kongresszus vezetőivel azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerinte a szíriai kormány felelősségét bizonyítják, valamint a katonai fellépéssel kapcsolatos elképzeléseit. A már beavatott honatyák közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az adatok ugyan nem állapítanak meg közvetlen kapcsolatot Bassár el-Aszad elnök és a gáztámadás között, de Washington szerint a meglévő bizonyítékok elegendőek egy olyan korlátozott csapás megindokolásához, amely elrettentheti Damaszkuszt a vegyi fegyverek további alkalmazásától.

A katonai csapás indokoltságát alátámasztani kívánó amerikai érvrendszer szerint meg kell védeni a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normákat és az amerikai érdekeket is, amelyek veszélybe kerültek ezeknek az eszközöknek a szíriai kormány általi alkalmazása miatt. A fenyegetés olyan fontos térségbeli szövetségeseket érint, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint - ha a vegyi fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek - közvetlenül az Egyesült Államokat is.

Van különbség Irak és Szíria között

Az amerikai kormányzat képviselői igyekeztek felhívni a figyelmet a különbségekre a George W. Bush elnök által 2003-ban elindított iraki invázió és az Obama által esetleg elrendelendő - ugyancsak a BT felhatalmazása nélkül végrehajtandó - csapás között. Rámutattak, hogy amíg az iraki művelet célja Szaddám Huszein rendszerének megdöntése volt, addig a most készülő akcióé a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tiltás érvényesítése és Amerika szövetségeseinek védelme. Marie Harf külügyi szóvivő a különbségek között azt is kiemelte, hogy amíg az Irak elleni fellépés hírszerzési feltevésre épült, addig Szíria esetében bizonyos, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be.

Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó egy csütörtöki interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hiábavaló lenne megpróbálni a katonai csapáshoz megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, mert Oroszország, a testület állandó és vétójoggal rendelkező tagja több ízben is bebizonyította, hogy meg akarja akadályozni a szíriai vezetés felelősségre vonását.

A washingtoni illetékesek szerint a Szíria elleni katonai fellépés kisebb léptékű lesz, mint a líbiai légtérzár 2011-ben történt létrehozása, ezért ahhoz valójában az Egyesült Államoknak nem annyira katonai koalícióra, mint inkább a szövetségesek diplomáciai támogatására van szüksége. Úgy ítélték meg, hogy a csapást minél előbb végre kell hajtani, mert késlekedés esetén a szíriai katonai vezetésnek lehetősége lesz még jobban elleplezni a korábbi támadások nyomait és elrejteni a potenciális célpontokat. Ezek a parancsnoki állások mellett alapvetően a vegyi fegyverek célba juttatásához használt eszközök lennének.

Obama Merkellel konzultált

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral telefonon konzultált a szíriai helyzetről. Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője nem árult el részleteket a két vezető megbeszéléséről, amely annak az amerikai törekvésnek a jegyében zajlott, hogy a szíriai vegyifegyver-támadásra adandó katonai válasz a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásra épüljön.

A német kancellári hivatal közlése szerint Merkel és Obama egyetértett abban, hogy a Damaszkusz közelében augusztus 21-én elkövetett állítólagos vegyi támadás „a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti”. A német vezető kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának foglalkoznia kell a gáztámadás ügyével, és hangsúlyozta a testületnek felelősségét a konfliktussal összefüggésben.

A Merkel szóvivője, Steffen Seibert által kiadott közlemény szerint a kancellár hangsúlyozta, hogy az ENSZ-ellenőröknek - akik szombaton utaznak el Szíriából - idejében el kell készítniük jelentésüket a BT számára, hogy a testület fel tudjon lépni az ügyben.

A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai válságot politikai eszközökkel kell megoldani, és megállapodtak, hogy szoros koordinációban maradnak a bűncselekményre adandó lehetséges nemzetközi válasszal kapcsolatban.