Afgán kivonulás: Obama a középutat keresi
Az amerikai elnök - magyar idő szerint - csütörtökre virradóra készült bejelenteni a visszavonulás júliusra tervezett kezdetének konkrétumait. A Fehér Ház hangsúlyozta: Obama e sorok írásakor is dolgozott a beszéden.
Ha a fentiek igaznak bizonyulnak, úgy Washington még két, a meleg hónapokra eső harci időszakot hagyna meg az esetleges áttörésre Afganisztánban, mielőtt leépítené az Obama által korábban elrendelt 33 ezer fős bővítést. Egyelőre előzetes tervek szerint pedig az USA mintegy 25 ezer főt hagyna az ázsiai országban 2014 után, amikor is a nemzetközi közösség a biztonsági alapfeladatok átadására készül a helybéliek javára.
Régóta komoly vita tárgya az Egyesült Államokban, hogy mekkora létszámban maradjanak amerikai erők Afganisztánban. Mind a közvélemény, mind a politikai elit, sőt maga az Obama-adminisztráció is megosztott. A Pew kutatóközpont kedden közölt felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka "amint csak lehet" hazahívná a csapatokat, míg 39 százalékuk kint tartaná, amíg nem stabilizálódik a helyzet. A szenátus két fő illetékese közül Carl Levin, a fegyveres erők bizottságának demokrata párti elnöke 15 ezres, míg John McCain korábbi republikánus elnökjelölt legfeljebb háromezres kivonulást támogat 2011 végéig.
Az általános háborús fáradtság mellett - ez immár Amerika mindenkori leghosszabbra nyúlt hadviselése - Oszama bin Laden megölése és az egyre riasztóbb amerikai adósságtömeg változtatta meg a háború támogatottságának dinamikáját az elmúlt hónapokban. A csaknem tízéves afganisztáni háború havi tízmilliárd dollárt emészt fel, amellett, hogy 1600 amerikai életet is követelt. - Akármilyen hatalmas és gazdag ország vagyunk is, nem állnak rendelkezésünkre végtelen erőforrások - mondta Jay Carney, Obama szóvivője. A leépítések mellett ugyanakkor az elnök a frissítésre is gondol: a parancsnoki poszton - szenátusi jóváhagyás után - John Allen altábornagy már júliusban átveheti David Petraeus tábornok helyét, aki a CIA élére készül.
