Obama az al-Kaida atombombájára készül
Keményen dolgozik tavalyi, „megelőlegezett” Nobel-békedíjáért az amerikai elnök: Barack Obama 47 ország közös nevezőjét keresve erősítette a nemzetközi közösség elkötelezettségét a nukleáris biztonságra. A kedden záruló, washingtoni csúcsértekezleten Obama úgy foglalt állást: noha csökkent annak esélye, hogy egyes államok atomfegyverrel indítanának háborút, a „történelem kegyetlen iróniájaként” a nukleáris támadás kockázata mégis nőtt. Ennek oka, hogy terroristák fokozottabban törekednek arra, hogy ilyen fegyverhez jussanak. - Katasztrófa lenne a világnak, ha az al-Kaida szert tenne rá - fogalmazott az elnök. Obama eközben a csúcs margóján, főleg a Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel való különtalálkozóján az Iránnal szembeni újabb ENSZ-szankciók elfogadásán is dolgozott. A Fehér Ház közleménye szerint Hu ígéretet tett ezzel kapcsolatban.
Mint Steven Chu amerikai energiaügyi miniszter, Nobel-díjas fizikus mondta, az atombomba előállításának legnehezebb része a megfelelő összetevőkhöz való hozzáférés. A keddi Washington Post szakértőkre hivatkozva azt írja, a világszerte fellelhető készletekből több mint 120 ezer nukleáris fegyver hozható létre. (Összehasonlításul: a Start-I minap aláírt amerikai-orosz fegyverzetkorlátozási utódszerződés, Obama eddigi legnagyobb világpolitikai eredményének tétje pár ezer robbanófej volt.)
A mostani csúcstalálkozó - amelyet májusban, New York-ban az atomsorompó-egyezmény szentesítése követ az ENSZ égisze alatt - az egyes országok vállalásait volt hivatott kifejezni a nukleáris biztonság megerősítésére. A vezető fővárosi lap által megrendelt friss felmérés szerint ugyanakkor az amerikaiak 56:40 arányban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fórum jobb ellenőrzéshez vezethet-e. Amerikai szakértők szerint a pakisztáni atombomba a legkevésbé jól védett a terroristák elől, de ezt Juszuf Raza Gilani miniszterelnök itt visszautasította. A dél-ázsiai ország a négy, nem deklarált nukleáris hatalom egyike.
Viktor Janukovics ukrán elnök még hétfőn, Obamával folytatott megbeszélése után bejelentette: országa 2012-ig lemond az erősen dúsított uránkészletről, és polgári célú atomprogramjának részeként gyengébb dúsításúval dolgozik tovább. Az erősen dúsított urán, amelyből az egykori szovjet tagköztársaság mintegy mázsányi készlettel rendelkezik, fegyverszintű képességet jelent, illetve alkalmas ilyen létrehozására. Huszonöt kilogrammból már elvileg nyersbombát lehet készíteni. A világ évente négy tonna ilyen anyagot termel. Globálisan tárolnak több mint 250 tonna elkülönített plutóniumot is, amiből pedig több tízezer nukleáris fegyver állítható elő. Atomhatalomnak nem számító ország, mint Japán is termeli. Ukrajnához hasonló bejelentést tett a csúcson például Chile is, Kanada pedig használt nukleáris fűtőanyagától szabadul meg.A németek szabadulnának az amerikai atomfegyverektől.
A németek szabadulnának az amerikai atomfegyverektől
Atomfegyvermentes Németországot sürget Guido Westerwelle német külügyminiszter. A liberális politikus ezúttal szinte egységfrontba tömörítette a német politikai elitet - kivéve a Baloldai Pártot, amelyet elfelejtettek meghívni az erről szóló parlamenti határozathozatalra. A javaslat persze jórészt szimbolikus: a hidegháború vége óta mindössze 20 atomfegyver található Németország nyugati részén, hogy „vészhelyzetben" bármikor bevethetők legyenek. Westerwelle azt szeretné, ha a múlt héten aláírt orosz-amerikai leszerelési szerződés részeként elsőként a németországi atomtölteteket vonnák ki a forgalomból, elvégre ezekre ma már semmi szükség. Ám Washington egyelőre korainak tartja a dolgot. George Robertson korábbi NATO-főtitkár ki is osztotta a németeket: micsoda dolog azt kérni, hogy Berlin továbbra is az amerikaiak nukleáris védernyője alatt maradhasson, majd az atomfegyvereket másra bízni? – írja a Spiegel Online. Viszont Westerwelle mögé váratlanul felsorakozott egy sor nyugat-európai politikus, Hollandiától Norvégiáig. Becslések szerint 150-250 amerikai atomfegyver van még Európában, Obama új leszerelési stratégiája pedig jó alkalom arra, hogy eldöntsék, mi legyen a sorsuk. Az atomfegyverek megtartása mellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy a kelet-európai államok számára fontos a nukleáris elrettentés fenntartása: a kérdése mindenesetre szerepelni fog az április végére Tallinban összehívott NATO-külügyminiszteri értekezleten is.
A saját jogon atomfegyverrel bíró Nagy-Britannia és Franciaország ugyanakkor nem tervezi, hogy megszabadulna a „hidegháború relikviáitól". Nicolas Sarközy egyértelműen kijelentette, hogy nem hajlandó hazája biztonságát kockára tenni. Franciaországnak becslések szerint 300, Nagy-Britanniának 160 nukleáris robbanófeje van. A hidegháború végén mindkét ország jelentősen csökkentette az atomarzenálját, de a teljes leszerelést egyelőre korainak tartják. Igaz, anyagi megfontolások olykor karcsúsítsra kényszerítik őket: London a jövőben már csak három atomtengeralattjárót tart üzemben a korábbi négy helyett, de egyelőre elutasította Párizs ajánlkozását, hogy a tengereket a jövőben védjék együtt.
