Változásokat akarunk, de ehhez folyamatos, világméretű erőfeszítésekre van szükség – mondta Barack Obama a hétfőn Szöulban kezdődött háromnapos nukleáris biztonsági csúcstalálkozón. Az amerikai elnök saját, meglehetősen hangzatos bejelentéséhez fűzte ezt a megjegyzést; eszerint az Egyesült Államok atomfegyver nélküli világot akar, amelynek érdekében kész az atomarzenál csökkentésére is. Ahogy Obama a szöuli Hankuk Egyetem közönsége előtt fogalmazott, alig várja, hogy májusban találkozzon Vlagyimir Putyin régi-új orosz elnökkel, és tárgyaljon vele a kérdésről. (A szöuli csúcsra még a leköszönő orosz államfő, Dmitrij Medvegyev ment el.)

Amit Obama szeretne, az megfigyelők szerint többé-kevésbé azt jelenti, hogy új START-szerződés van a láthatáron. A nukleáris leszerelést célzó megállapodás legutóbbi verzióját Moszkva és Washington 2010-ben ratifikálta, fejenként 1550-re csökkentve a nukleáris robbanófejeik számát. A szerződés rögzíti, hogy a szárazföldön, a tengeralattjárókon, illetve a vadászgépeken egyszerre hány robbanófejet lehet tárolni, és azt is, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönös betekintést enged a másik félnek a maga nukleáris képességeibe.

Washingtoni körökben a Szovjetunió szétesése óta tartanak attól, hogy terroristák esetleg atomfegyver birtokába jutnak. Ezeket a félelmeket 9/11 csak növelte – a közkeletű gyanú szerint az al-Kaida igencsak szeretné atomfegyverre rátenni a kezét –, Obamának pedig egy 2010 áprilisában összehívott csúcstalálkozón elvi célkitűzésként sikerült lenyomnia a részt vevő országok torkán, hogy négy éven belül világszerte minden nukleáris fegyverré fejleszthető anyagot biztonságba helyeznek. Bár volt előrehaladás – Chile visszaadta Amerikának a dúsított urániumot, Kazahsztán a használt fűtőelemeit szigorúan védett területre vitte, Ukrajna pedig hasadóanyagokat szállított át Oroszországba –, mivel konkrét menetrendről nem állapodtak meg, bőven van még tennivaló. Ennek útját lenne hivatott kijelölni a mostani szöuli csúcstalálkozó, amelyre 53 ország képviselői gyűltek össze.

Obama – akinek egyedüli egyértelmű külpolitikai sikere a 2010-ben összehozott új START – nyilvánvaló szándéka az, hogy lebeszélje Észak-Koreát a nukleáris fegyverkezésről. Phenjan minap bejelentett műholdfellövési ambícióival kapcsolatban az amerikai elnök meg is jegyezte, hogy az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek ellenséges szándékai a rezsimmel szemben, de a „provokáció nem számíthat jutalomra”.

Szombaton Obama még kritizálta Pekinget, szerinte ugyanis Peking politikája nem volt elég kemény Észak-Koreával szemben. Ezért hétfőn Szöulban az amerikai elnök kínai kollégáját, Hu Csin-taót (Hu Jintao) próbálta meg maga mellé állítani, és ez valamelyest sikerült is, hiszen a phenjani rezsim egyedüli támogatójaként számon tartott Peking megígérte, összehangolja lépéseit Washingtonnal, ha Észak-Korea április 15-én, Kim Ir Szen államalapító diktátor születésének 100. évfordulóján valóban elindítja hordozórakétáját a műholddal a Föld körüli pályára. A kétoldalú elnöki találkozó után Hu a maga részéről azt mondta, az észak-koreai kérdés „nagyon összetett”, de nem szabad hagyni, hogy jelentős erőfeszítések árán kivívott nyugalom után újra a feszültség legyen az úr a Koreai-félszigeten.

Ben Rhodes helyettes elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó szerint viszont kétaéges, hogy Peking megváltoztatja a politikáját. -Kína már régebben is kifejezte aggodalmát a műholdfellövéssel kapcsolatban, ennek ellenére Észak-Korea nem változtatott a tervein. Kínának át kell gondolnia, hogy az üzeneteken és a figyelmeztetésken kívül szükséges-e egyéb lépéseket tennie - mondta Rhodes az AP-nek.

Obama Ri Mjong Bak dél-koreai elnökkel is beszélt. Elmondták, hogy Észak-Koreára még több szankciót fognak kivetni, és az ország még jobban elszigetelődik majd. Ri Mjong Bak bejelentette azt is, hogy ki fogják lőni a rakétát, ha az Dél-Korea fölött halad majd el. -Figyelemmel fogjuk követni a rakéta röppályáját, és kilőjük, ha letérne az eredetileg tervezett útjáról, és a mi területünkre téved.

Phenjan a műhold fellövésének tervével egyébként azt a megállapodást rúgta fel, amely szerint lemond rakétakísérleteiről és az atomarzenálja fejlesztéséről, amiért cserébe 240 ezer tonnányi amerikai élelmiszersegélyt kap. A bejelentés után ezt az ügyletet Washington felfüggesztette. Észak-Koreának az ENSZ BT 2009-ben határozattal tiltotta meg az interkontinentális ballisztikus rakétákkal folytatott kísérleteket. Hatezer kilométeres hatótávolságával az észak-koreai Taepodong–2 rakéta elvileg Alaszkát is képes elérni.