Obama a végső harcra készül
Állami biztosító? Sssshhh... Az Amerikában eretnek - túl szocialisztikusan hangzó - elképzelés finomított neve "közérdekű opció", és ez vált az egészségügyi reformcsomagról folytatott vita fő konfliktuspontjává. Barack Obama - helyi idő szerint - szerda esti, főműsoridőben sugárzott beszédének jórészt az volt a célja, hogy tisztázza a reform és a "közérdekű opció" körüli félreértéseket - illetve egyes esetekben szándékos ferdítéseket a status quo védelmezői részéről.
A kongresszus két háza, a kormány és külföldi diplomaták előtt elmondott beszédében az amerikai elnök azzal védte a "közérdekű opciót", hogy azt sem demokrata, sem republikánus részről nem kell eltúlozni. (A háttér: a "liberálisabb", azaz európai fogalmak szerint szociáldemokrata képviselőház ragaszkodni látszik ehhez a lehetőséghez, míg a konzervatívabb szenátus tart tőle.) Az állami opcióval szavai szerint az amerikaiak kevesebb mint öt százaléka élne, és "végső esetben" fordulna ilyenhez.
A lényeg: az állami finanszírozású megoldás "tisztességre kényszerítené" a most mohónak tartott, a polgárok kárára nyerészkedő magánbiztosítókat. Obama - akinek rákbeteg anyja a halálos ágyán is huzakodott a magánbiztosítókkal - érzékeltette: a szövetségi államok többségében valójában maroknyi piaci szereplő tartja markában a biztosítási piac háromnegyedét, sőt, Alabamában egyenesen monopóliumról lehet beszélni.
Az elnök a minél szélesebb konszenzus kedvéért bevallottan demokrata és republikánus elképzelések ötvözetével képzeli el a tíz év alatt mintegy 900 milliárd dollárba kerülő reformot. Ez a harc lesz a végső - tette világossá, úgy fogalmazva: "nem én vagyok ez első elnök, aki előveszi ezt a kérdést, de elhatároztam, hogy én leszek az utolsó." Felidézte, hogy egy jelenlegi idős demokrata képviselő apja is ugyanezen fáradozott már - 65 évvel ezelőtt... Obama biztosította a több száz millió, most is biztosítással rendelkező amerikait, hogy semmilyen változással nem kell számolnia.
A "közérdekű opció" nem lesz kötelező. Ugyancsak a konzervatívok megnyugtatására világossá tette, hogy semmilyen törvényt nem ír alá, "ami akár csak tíz centtel is növeli a költségvetési hiányt - akár most, akár a jövőben." Vagyis a reformnak önfenntartónak kell lennie, és a "közérdekű opció" is addig nyújtózkodhat, amíg takarója - azaz a befizetésekből származó bevétele - ér. A demokraták leszerelésére Obama közölte: nem lehet majd megtagadni a biztosítást a már krónikus betegségben szenvedőktől, maximálják a beteget terhelő önrészt, és "senki nem mehet tönkre, csak azért, mert beteg." - Hazugság, világosan és egyszerűen szólva - mondta az elnök az állítólagos "halálpanelekről", amelyekkel egyes félelmek szerint állami bürokraták határozzák majd meg, hogy ki jogosult bizonyos ellátásra.
Az Egyesült Államokban 47 millió embernek nincs biztosítása. A felkért öt kongresszusi bizottság közül négy már átrágta magát a csomagon. A beszéd után republikánusok kétségeiknek adtak hangot. Így John McCain szenátor, Obama tavalyi elnökjelölt ellenfele a "közérdekű opció" versenytorzító hatásáról beszélt, amellyel magához édesgeti az amerikaiakat.
Az egészségügy egyfajta bizalmi szavazás is Obamáról és a demokratákról a jövő évi kongresszusi választások előtt, mégpedig olyan paradoxonokkal: az AARP nyugdíjasszervezet támogatja a csomagot, a legmegbízhatóbb választói csoportnak tartott 65 évnél idősebbek viszont ellene fordultak.
