A két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe (DMZ) látogatott vasárnap Barack Obama, s a „szabadság határvonalának" védelmezőiként méltatta az itt állomásozó amerikai katonákat.

Az amerikai elnök röviddel ezt megelőzően érkezett Szöulba, ahol dél-koreai vezetőkkel találkozik, majd részt vesz a nukleáris biztonságról rendezendő szöuli csúcstalálkozón. Obamának ez a harmadik útja Dél-Koreába, de most először látogatott az övezetbe, amely 1953, a koreai háború vége óta választja ketté az országot. Észak- és Dél-Korea technikailag még mindig hadban áll egymással, háborújukat nem béke, csak tűzszünet zárta le.

Obama helikopterrel repült a Szöultól alig negyven kilométerre, a zónánál lévő Camp Boifas amerikai katonai táborba, hogy az itt szolgáló amerikai katonákkal találkozzék (Dél-Koreában összesen 28 ezren állomásoznak), megszemlélje az erődítményekkel bőven ellátott övezetet, kifejezze szolidaritását Szöullal, és nem mellesleg Phenjannak is üzenjen, mint az amerikai hadsereg főparancsnoka.

Az amerikai elnök dél-koreai katonákkal is találkozott a demilitarizált övezettől alig néhány száz méterre létesített megfigyelőponton, ahol távcsővel megszemlélhette a négy kilométer széles sáv északi oldalának határposztjait is.

Obama csaknem napra pontosan két évvel azután tett látogatást a két szemben álló országot elválasztó övezetben, hogy a Sárga-tengeren elsüllyedt a Cseonan dél-koreai korvett, 46 tengerész halálát okozva. A katasztrófával kapcsolatban több vizsgálat Észak-Koreát tette felelőssé, amely tagadja, hogy köze lenne az esethez. Dél-Koreában jelenleg több, mint 28 ezer amerikai katona állomásozik.

Az amerikai elnök a március 28-27-én a nukleáris biztonságról tartandó szöuli csúcstalálkozóra utazott Dél-Koreába. A félszáz ország vezetőinek részvételével megrendezendő tanácskozásra ráveti az árnyékát, hogy Észak-Korea bejelentette: április közepén, Kim Ir Szen halálának születésének 100. écfordulóján műhold fellövésére készül. Ennek keretében vonattal már az ország északkeleti részébe, a Dongcsang-ri bázisra szállították a fellövéshez szükséges hordozórakétájának fő egységét - jelentette a dél-koreai és a japán média vasárnap.

Phenjan a hónap közepén jelentette be, hogy április 12-16. között a Földet megfigyelő műholdat bocsát fel. 1998 óta ez lesz a harmadik bejelentett műholdindítási kísérlet Észak-Korea részéről.

A nyugati világ finoman szólva nincs elragadtatva az ötlettől: az ENSZ-t és az észak-koreai atomprogramról Phenjannal tárgyaló Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát, Japánt és Dél-Koreát egyaránt aggasztja, hogy Észak-Korea a műholdat a világűrbe juttató hordozórakétával valójában ballisztikus rakétakísérletet akar végrehajtani, amelytől a Biztonsági Tanácsa 2009-ben kötelező érvényű határozattal tiltotta el. És ha ez lenne nem elég, ott a megállapodás Phenjan és Washington között arról, hogy Észak-Korea moratóriumot hirdet a fegyverkezésre, amelynek fejében 240 ezer tonnányi élelmiszersegélyt kap az Egyesült Államoktól. (Az enyhülés jele volt, hogy hét év szünet után felújították a koreai háborúban elhunyt amerikaiak maradványai utáni kutatást, de az is, hogy az AP amerikai hírügynökség irodát nyithatott az észak-koreai fővárosban.)

Phenjan a műhold fellövésének negatív visszhangja nyomán külföldi szakértőket és újságírókat hívott meg az indítására, hogy eloszlassa a kételyeket. Obama ennek ellenére szkeptikus: ahogy Szöulban, Ri Mjong Bak dél-koreai elnökkel tartott megbeszélése után az amerikai elnök hangoztatta, a műhold fellövésével Észak-Korea semmit nem ér el, csak növeli nemzetközi elszigeteltségét.