Obama: Nem járjuk újra az iraki utat!
"Amikor érdekeink és értékeink forognak kockán, felelősség terhel minket, hogy cselekedjünk" - mondta hétfő esti, a Washington melletti Nemzetvédelmi Egyetemen elmondott beszédében Barack Obama. Az amerikai elnököt számos bírálat érte az elmúlt hetekben a líbiai beavatkozás időzítése és mikéntje miatt. Eközben a felmérések szerint ugyan több amerikai támogatja azt, mint amennyi ellenzi, de a válaszadók fele nem látja világosnak a műveletek célját. Obama most először beszélt erről részletesen a közvélemény előtt.
Csaknem félórás felszólalásában, amelyet televízión Amerika és a világ is élőben követhetett, emlékeztetett: Moammer Kadhafi líbiai vezető esélyt kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsának a beavatkozásra felhatalmazó határozatát követően, de nem élt ezzel: ártatlan és védtelen civileket ölt le. - (A katonai akció) számtalan emberéletet mentett meg, szörnyűséges mértékű erőszak fenyegetett. Egy mészárlás Bengháziban foltot ejtett volna a világ lelkiismeretén - mondta Obama. Az elnök szerint a nemzetközi koalíció fokozza majd a nyomást a Kadhafi-párti erőkre, de az akciónak továbbra sem célja az észak-afrikai országot 1969 óta uraló ezredes eltávolítása. - Hiba lenne a (külső) erővel végrehajtott rendszerváltás - mondta Obama, emlékeztetve bírálóit a nyolc évig húzódó iraki háború vérveszteségeire, csaknem ezermilliárd dolláros költségére. Világossá tette: nem akarja újra bejárni ezt az utat. Obama úgy vélte, a történelem egyébként sem Kadhafi oldalán áll, és az Egyesült Államok ha nem is katonai, de politikai és diplomáciai eszközökkel dolgozik azon, hogy a líbiaiak kezükbe vehessék sorsuk irányítását.
A multilaterális (többoldalú) diplomáciát, a nemzetközi közösség egyetértésének - amelynek az USA csak egyetlen, bár igen fontos szereplője - az előtérbe helyezését a formálódó "Obama-doktrína" sarokköveiként emlegetik. Az elnök figyelmeztetett: az összeállt nemzetközi koalíción belül törés jönne létre, ha a beavatkozás célja a tripoli rezsim megdöntése lenne, és Amerika - mint Irakban is - felelős lenne a líbiai fejlemények későbbi alakulásáért ebben az esetben.
A beszédre reagálva John McCain republikánus szenátor (és Obama ellenfele a 2008-as elnökválasztáson) elfogadta az elnök indoklását az akció megindítására. Vitatta ugyanakkor, hogy eredményre vezethet a politikai cél (Kadhafi bukása) és a katonai cél (a polgári lakosság védelme) szétválasztása. McCain szerint ha a líbiai vezető helyén maradhat, az ugyanúgy tartósítja csak a válságot, és halogatja a megoldást, mint az 1991-es öbölháború. Ekkor az USA és szövetségesei nem mentek el Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntéséig; erre csak a 2003-ban indított háború során került sor.
