Obama: Izrael állítsa le a telepbővítéseket
Alig órákkal azután - magyar idő szerint csütörtökön késő este - fogadta Barack Obama palesztin kollégáját, Mahmúd Abbasz elnököt a Fehér Házban, hogy Izrael hivatalosan is visszautasította a ciszjordániai zsidó telepfejlesztések teljes leállítására vonatkozó amerikai elvárást.
Mark Regev izraeli kormányszóvivő "az élet normális menetére" hivatkozva a már meglévő zsidó telepeken továbbra is szükségesnek mondta a bővítést. (Ennek egyik háttere, hogy számos telepescsaládban nagy a gyerekszám, a sok esetben vallásos famíliák folyamatosan bővülnek.) Ám Abbasz egyik fő igénye Izraellel szemben, amelyhez most Obama segítségét kérte, éppen a telepek befagyasztása - ráadásul Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán világossá tette: a természetes gyarapodás miatt sem lehetnek kivételek az Izraelben Júdea és Szamária néven ismert területeken.
Az amerikai elnök a tárgyalások végeztével, a sajtó előtt is megismételte: a telepekkel le kell állnia Izraelnek. Obama egyúttal a zsidó állam "rendíthetetlen szövetségesének" mondta országát, és megértését fejezte ki, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek - akit múlt hétfőn fogadott Washingtonban - időre van szüksége otthon a telepek ügyében való előrelépéshez. Az elnök azt mondta: bízik benne, hogy előre lehet lépni a közel-keleti béke kérdésében, ha mindkét fél teljesíti a nemzetközi négyes - az USA, az EU, az ENSZ és Oroszország - által előterjesztett, 2003-as útitervben vállalt kötelezettségeit.
Obama úgy vélte: ha Izrael a hosszútávú érdekét és biztonságát tekinti, felismerheti, hogy ezt a kétállami megoldás szolgálja a legjobban. (Amelyet viszont Netanjahu a múlt héten is vonakodott egyértelműen elfogadni.) Bár Abbasz megerősítette, hogy a palesztin hatóság minden, az útitervben vállalt feladata teljesítésére elkötelezett, Obama "házi feladatként" a ciszjordániai biztonsági helyzet további javítását említette. Ezen kívül arra kérte a Fatah-párti, a Hamász nyomása alatt (is) dolgozó palesztin államfőt: hasson oszorítsa vissza az Izrael-ellenes megnyilvánulásokat az iskolákban és a mecsetekben.
Obama azt mondta: nincs értelme mesterséges időrend felállításának a rendezésre, de világossá tette, hogy vesztegetnivaló idő sem áll rendelkezésre. Ennek részben az adja a jelentőségét, hogy palesztin források szerint Abbasz leporolt, és - rövidebb változatban - újra a Fehér Ház elé terjesztett egy korábbi, szaúd-arábiai kezdeményezésű béketervet, és időrendet sürget az izraeli kivonulás végrehajtására is. A palesztin elnök nyilvánosan is felelevenítette e terv azon elemét: amennyiben Izrael véget vet a megszállásnak, elismerésére, a diplomáciai kapcsolatok rendezésére számíthat az arab, illetve az iszlám világ részéről.
Az amerikai elnök a jövő héten a helyszínen folytatja közel-keleti egyeztetéseit. Szerdán Rijádban, másnap pedig Kairóban, Hoszni Mubarak elnök vendégeként tárgyal, aki unokája halála miatt lemondta minapi, washingtoni útját. Korábbi gesztusértékű interjúk, illetve a világi berendezkedésű Törökországban tartott felszólalása után Obama ezúttal Egyiptomban, az arab világ legnépesebb államában mondja el nagy várakozással kísért beszédét is az Egyesült Államok és az iszlám viszonyáról.
