Obama: Iránt meg kell állítani
Barack Obama az egész beszédet az USA szeptember 11-én meggyilkolt líbiai nagykövete, Christopher Stevens előtti tisztelgéssel kezdte. Visszataszítónak nevezve a szerte a muzulmán világban zavargásokhoz vezető, hírhedt Mohamed-filmet azt mondta, hogy a miatta az Egyesült Államokat érő támadások az ENSZ által képviselt ideálokat vették célkeresztbe. „A jövőnket a Stevenshez hasonló emberek irányítják, és nem azok, akik megölték őt” – fogalmazott az amerikai elnök, aki szerint az ENSZ-nek ki kell nyilvánítania, hogy erőszaknak nincs helye a nemzetek között.
Hat héttel az amerikai elnökválasztás, november 6. előtt ez Obama utolsó jelentős külpolitikai beszéde. A Fehér Ház egyébként igyekezett cáfolni, hogy az elnök kampánybeszédet tartana az ENSZ-ben. Republikánus riválisa, Mitt Romney korábban bírálta, hogy Obama a Mohamed-film miatt kitört zavargások és Stevens halála után „zökkenőkről” beszélt. (Más kérdés, hogy némely republikánus körökben is rosszízű dolognak hatott, hogy Romney politikai haszonszerzésre próbálta meg felhasználni a bengázi támadást.) A közgyűlésre főleg olyan témák nyomják rá a bélyegüket, amelyek napirenden sincsenek: a Mohamed-film miatt kitört zavargáshullám mellett ilyen Szíria, de az a Mali is, amelyről Francois Hollande francia elnök fog beszélni az ENSZ előtti bemutatkozó szereplésében.
A beszéd homlokterében egyébként Irán állt: Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok „mindent megtesz, amit meg kell tennie”, hogy a perzsa ország ne tudjon atomfegyvert előállítani, azoknak az országoknak a támogatásával, akik elszámoltatják Teheránt. A megjegyzés üzenet Izraelnek is: a vitatott célú atomprogram miatt Tel-Aviv hónapok óta feszegeti, hogy a tárgyalások számára lejárt az idő, és ha Irán kitart a program mellett, akkor megelőző csapás akadályozhatja meg, hogy a perzsa ország atomfegyvert állítson elő. (Bár az ENSZ-közgyűlés előtt felszólal Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, Obama – aki nem rajong a megelőző csapás ötletéért – elutasította a kétoldalú találkozó lehetőségét. Netanjahu nemrég egy amerikai televíziónak beszélt arról, hogy Washingtonnak határokat kell szabnia Irán előtt.) Arra nincs jel, hogy a fenyegetőzés hatására Teherán meghátrálna: a közgyűlés előestéjén Mahmúd Ahmadinezsád elnök „hamis rezsimnek” titulálta Izraelt, mire a zsidó állam nagykövete, Ron Prosor tiltakozásul kivonult az ülésteremből. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy az atomprogram csak polgári célokra szolgál, és már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és a Siemenst is szabotázzsal vádolta meg.
Ahmadinezsád szerdán szólal fel a közgyűlés előtt, és mint korábban is, ezúttal is elképzelhető, hogy mondanivalójára válaszul a nyugati küldöttségek kivonulnak a világszervezet New York-i székházának ülésterméből. Ahogy az iráni elnök hétfőn elárulta, országa nem tart egy izraeli támadástól, és elkerülte a választ, amikor arról kérdezték, hogy Teherán szállít-e fegyvert szövetségesének, Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjének.
Ami a Mohamed-filmet illeti, a kérdés felmerült Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Mohammed Morszi egyiptomi elnök – az ENSZ-közgyűlés margóján tartott, immár második – találkozóján is. Mint az amerikai külügyminisztérium – lapunkhoz is eljuttatott – háttértájékoztató-ismertetőjéből kiderül, a két fél arról beszélt, hogyan bírnak embereket cselekvésre egyes szavak és tettek. – A külügyminiszter teljesen világossá tette, hogy semmiféle igazolása nincs az ilyesféle (értsd: a filmre reakcióként adott – a szerk.) erőszaknak – mondta a külügyi forrás, hozzátéve: „ugyanakkor megértjük, hogy vannak érzékenységek”. Ezekre Morszi is utalt az elmúlt napokban, a New York Timesnak adott hosszabb interjújában. Szerinte az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia politikáját, jobban figyelembe véve az iszlám világ szempontjait is.
A közgyűlésen már előkerült a szír konfliktus, és elő fog a palesztin államiság kérdése is. Nyitóbeszédében Ban Ki Mun főtitkár Szíriát nevezte meg a legsürgetőbb ügyként. – Meg kell állítanunk az erőszakot és a fegyverek áramlását mindkét oldalra. Amint csak lehetséges, mozgásba kell lendítenünk egy olyan átmenetet – mondta, úgy vélve: folytatódnak a „brutális” emberjog-sértések, „főleg a kormány, de az ellenzéki csoportok részéről is”. Ismert: Oroszország és a Kína vétója több körben akadályozta meg a Damaszkuszt elítélő határozat elfogadását a Biztonsági Tanácsban. Ban figyelmeztetett arra is: az izraeli–palesztin kérdés „két állam” megoldását illetően „örökre bezárulhat az ajtó”.
Martonyi János külügyminiszter számos ülésen felszólal, és bilaterális tárgyalásokat folytat az ENSZ közgyűlésnek ülésszakán – közölte a Külügyminisztérium. Így jelen lesz az EU New York-i missziója székházának avatásán, egy transzatlanti vacsorán, valamint azon a megbeszélésen, amelyen a közép-európai térség és az ENSZ együttműködésének elmélyítéséről lesz szó. A magyar tárcavezető mások mellett kazah, szerb, koszovói és palesztin kollégáival folytat kétoldalú megbeszéléseket, és találkozik amerikai zsidó szervezetek képviselőivel is.
