Obama második elnöki ciklusa első jelentős biztonságpolitikai állásfoglalásában megvédte ugyan a számos bírálatot kiváltott dróntámadásokat, de bejelentette, hogy azokat jelentősen korlátozni fogja. Egyúttal közölte, hogy újabb erőfeszítésbe kezd a guantánamói börtönök bezárására. A felszólalás vezérgondolata a törvényességre való törekvés volt.

"Sem én, sem egyetlen más elnök nem ígérheti meg a terror teljes legyőzését. Amit megtehetünk - amit meg kell tennünk - az az, hogy lebontsuk azokat a hálózatokat, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek, hogy csökkentsük annak a valószínűségét, hogy új csoportok vethessék meg a lábukat, mindezt úgy, hogy fenntartjuk az általunk védelmezett szabadságjogokat és eszményeket" - hangoztatta Barack Obama.

Az elnök nem sokkal a felszólalása előtt jóváhagyta a terrorelhárításra vonatkozó új irányelveket, amelyek egyebek között leszögezik, hogy ezen a területen az elfogásra tevődött át a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem fog halált okozó erőt alkalmazni akkor, ha a terrorizmussal gyanúsított személyek kézre kerítése lehetséges.

Az új koncepció szerint ezentúl amerikai részről csakis akkor alkalmaznak megsemmisítő csapást, ha amerikaiak elleni támadást kell megakadályozni, de azt is kizárólag akkor, ha az elfogás nem megvalósítható, és ha a veszély elhárításának nincs egyéb ésszerű alternatívája.

Háborús területen kívül ezentúl halált okozó erő csak akkor alkalmazható, ha az jogilag megalapozott, legyen szó akár terroristavezérekről, akár olyan erőkről, amelyeket egy terrorszervezet támadásra használ fel, vagy arra tervezi felhasználni.

Megsemmisítő csapás csak olyan célpontra mérhető, amely folyamatos és közvetlen veszélyt jelent amerikai személyekre. Ha egy terrorista nem jelent ilyen fenyegetést, akkor az Egyesült Államok nem alkalmaz ellene halált okozó erőt.

Az irányelvek szerint a nemzetközi jog és a más országok tiszteletben tartása komoly megkötéseket jelent az Egyesült Államokra nézve azzal kapcsolatban, ha egyedül kíván fellépni, és hogy milyen módon folyamodhat erő alkalmazásához. A veszélyt jelentő személyek Egyesült Államokon és a háborús övezeteken kívüli elfogásáról, illetve az erő velük szembeni alkalmazásáról az amerikai kormányzat legmagasabb szintjein döntenek a megfelelő tárcák és szervezetek szakmai és jogi mérlegelése után.

Amerikai célszemélyek esetében az igazságügyi minisztérium pótlólagosan azt is mérlegelni fogja, hogy megfelel-e az alkotmánynak a velük szembeni fellépés.

Az új irányelvek és eljárások azonban nem korlátozzák az elnököt abban, hogy rendkívüli körülmények között maga döntsön az ország és a szövetségesek védelmében. Obama az új szabályokban nagy hangsúlyt fektetett a kongresszus tájékoztatására.

Az elnök a katonai egyetemen elmondott beszédében rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak az al-Kaida, a tálibok és a szövetségeseik ellen folytatott háborúja legitim mind az amerikai, mind a nemzetközi jog szerint. "Az, hogy egy katonai taktika legális vagy hogy emellett hatékony is, nem jelenti azt, hogy minden vonatkozásában bölcs és erkölcsös is" - jelentette ki Obama.

Obama a különböző terrorelhárítási módszerekről szólva védelmébe vette a dróncsapásokat. A kommandós akciókkal kapcsolatban rámutatott, hogy azok kockázatosak, és kijelentette, hogy Oszama bin Laden ellen Pakisztánban végrehajtott művelet nem válhat normává. A katonai beavatkozás polgári áldozatokkal jár, ráadásul az adott országokban megszállónak tekintik a katonákat. A hagyományos légi csapások pedig pontatlanabbak azoknál, amelyeket pilóta nélküli gépekről intéznek.

Az elnök megismételte, hogy eltökélt szándéka a guantánamói fogolytáborok bezárása, de elismerte, hogy az nem lesz könnyű. Egyúttal bejelentette, hogy visszavonta a kubai területen fogva tartott jemeniek hazaszállítására vonatkozó, 2009-ben - egy repülőgép elleni, meghiúsított merénylet nyomán - bevezetett moratóriumot. A 166 guantánamói fogoly közül 56-ot semmivel sem vádolnak. Ezek közül 30 Jemen állampolgára.

Közölte, hogy különmegbízottat fog kinevezni a guantánamói foglyok elszállításának felügyeletére. Egyben felszólította a Pentagont, hogy amerikai területen jelöljön ki helyszínt a katonai bírósági eljárások lefolytatásához.

Az elnök kitért az AP újságírói lehallgatásának botrányára is. Aggályát fejezte ki a kiszivárogtatások miatt, ugyanakkor kijelentette, hogy az igazságügyi minisztérium felülvizsgálja a sajtó munkatársainak megfigyelésére vonatkozó szabályokat. Kijelentette, hogy az újságírókat a szakmájuk gyakorlása közben nem fenyegethetik jogi kockázatok, és támogatóan szólt egy olyan törvény lehetséges elfogadásáról, amely megvédené az információkat gyűjtő újságírókat.