Az Egyesült Államok tíz évvel a tragédia után erősebb, az amerikaiakat nem rettentik meg a biztonságukat érő ismételt fenyegetések - jelentette ki a rádióban elhangzó és interneten is közzétett szokásos heti üzenetében szombaton Barack Obama amerikai elnök.

„Hála katonáink és hírszerzőink, jogalkalmazóink és belföldi biztonsági szakembereink erőfeszítéseinek, kétségtelen, hogy Amerika ma erősebb, és az al-Kaida úton van a megsemmisülés felé" - fogalmazott az elnök.

Obama szólt arról, hogy terrorcsoportok ezután is célba fogják venni az Egyesült Államokat. „Elszánt ellenséggel állunk szemben, és senki se higgye, hogy nem akar majd újból lecsapni ránk. De mi éberek maradunk. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy megvédjük népünket, és bármi próbáljon is utunkba állni, lendülettel teli nemzetként tovább haladunk utunkon" - mondta az amerikai elnök.

„A szolidaritás globális kultúrája”

Ezzel párhuzamosan XVI. Benedek pápa elutasította az Isten nevében elkövetett erőszakot abban az üzenetben, amelyet a 2001. szeptember 11-ei Amerika-ellenes terrortámadások tizedik évfordulóján küldött Timothy Dolan New York-i érseknek, az amerikai püspöki konferencia vezetőjének.

A pápa azt írta, hogy imádkozik a brutális támadás sok ezer ártatlan áldozatáért, és reményét fejezte ki, hogy családjaik megnyugvást találnak. XVI. Benedek szerint „újból, egyértelműen le kell szögezni, hogy soha semmilyen körülmény sem igazolhat terrorista cselekményeket".

A katolikus egyházfő az igazság iránti nagyobb elkötelezettségre, s „a szolidaritás globális kultúrájának” ápolására szólított fel annak érdekében, hogy a világ megszabadulhasson azoktól a bajoktól, amelyek a tíz évvel ezelőttihez hasonló erőszakos cselekedeteket idéznek elő.

Berlin csak a szövetségért vállalta Afganisztánt

Az Egyesült Államokkal való „korlátlan szolidaritást" emelte ki a tíz évvel ezelőtti New York-i és washingtoni terrortámadásokra visszaemlékezve Gerhard Schröder akkori német kancellár.

A volt kancellár - aki annak idején egy szociáldemokrata-zöld kormány élén állt - a Die Welt című lap szombati számában megjelent interjújában felidézte: George Bush elnököt közvetlenül a terrortámadások után biztosította arról, hogy a német nép az Egyesült Államok mellett áll.

Schröder visszaemlékezett arra, hogy üzenetében „korlátlan szolidaritást" említett. Mindezzel arra kívánt utalni, hogy Németország katonai lépésekkel is számol, és - amennyiben a jogi feltételek adottak - kész részt venni ezekben az intézkedésekben - mondta el a volt kancellár, hozzátéve: kormánya jelezni akarta, hogy országa a NATO alapokmányának megfelelően és az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése esetén kész közreműködni egy afganisztáni katonai intervencióban.

Gerhard Schröder szerint a Bundestagban és a sajtóban is nagy vita folyt arról, hogy ez milyen formában történjék. Felmerült a Németországban lévő amerikai taktikai atomfegyverek esetleges bevetése is, ehhez azonban kormánya soha nem adta volna beleegyezését - emlékezett vissza az egykori kancellár.

Az Egyesült Államok 2001 októberében indította meg az Afganisztán elleni háborút, Schröder pedig november 8-án kérte a kormányt, illetve a parlamentet a német katonák részvételének engedélyezésére. A volt kancellár szerint a szolidaritás szükségességében teljes volt az egyetértés az akkori kormánypártok és az ellenzék között, a részvétel formáit illetően azonban - még a kormánypárti padsorokban is - erős nézeteltérések voltak. Gerhard Schröder ennek nyomán határozta el, hogy a katonai közreműködés kérdését egyben bizalmi szavazássá változtatja. "Ha a kormánykoalíció nem állt volna ki nagy többségben a részvétel mögött, új választásokra került volna sor" - mondta Schröder.

Az egykori kancellár kijelentette: nem értett egyet védelmi minisztere, az ugyancsak szociáldemokrata Peter Struck azon, a közreműködést magyarázni igyekvő kijelentésével, amely szerint Németország szabadságát a Hindukusnál kell megvédeni. Schröder szerint a német részvételnek csakis egy indoka volt, mégpedig a szövetségesi szolidaritás.

Ez a szolidaritás - tűnt ki a volt kancellár visszaemlékezéseiből - azonban Irakra már egyáltalán nem terjedt ki. Hamar bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint az al-Kaida Irakban is aktív - mondta Gerhard Schröder, utalva arra: hamis információ volt az is, hogy az országban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezt követően hangzott el az a "híressé" vált kijelentése, amely szerint „Németország kalandokban soha nem vesz részt".