Barack Obama szerdai nyilatkozata szerint az új helyzetben jelentősen megnő az Egyesült Államok mozgástere Kubában, és Washington továbbra sem fog hallgatni, ha az alapvető értékek megsértését tapasztalja a kommunista országban.

Úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatok rendezése választás a múlt és a jövő között, és arra szólította fel a kongresszust, hogy "ne álljon az emberek útjába", ne akarja "visszaforgatni az időt", hanem oldja fel a szigetországra kivetett gazdasági embargó. Korábban a törvényhozásban többségben lévő Republikánus Párt több vezető politikusa is élesen bírálta a Kuba felé való politikai nyitást, és elutasította az embargó feloldását, amelyre csak a kongresszus jogosult.

Az amerikai elnök egyúttal azt is bejelentette, hogy John Kerry külügyminiszter a nyár folyamán Havannába látogat az amerikai nagykövetség megnyitására.

Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok eddigi, Kuba elszigetelésére irányuló politikája céljával ellentétes hatást ért el: konzerválta a kubai politikai rendszert és hozzájárult az ország elszegényedéséhez. "Nem kell a múlt börtönében élnünk. Ami nem működik, azt meg lehet és meg kell változtatni" – fogalmazott. Úgy vélte, hogy a Kuba felé való nyitás elősegíti majd a demokrácia terjedését és az emberi jogi helyzet javulását a szigetországban.

Azt is kiemelte: a kapcsolatok normalizációja felmérések szerint mindkét ország lakosságának, valamint latin-amerikai politikai vezetőknek a körében is nagy népszerűségnek örvend.

A hajdani két hidegháborús ellenség 1961-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatot. Az újrafelvételről két éve kezdtek egymásnál puhatolózni. A tárgyalások másfél éven át titokban folytak, mígnem tavaly decemberben bejelentették - egyszerre, ám nem együtt -, hogy kölcsönösen újranyitják nagykövetségeiket a másik fél fővárosában és normalizálják viszonyukat.

Amerikai sajtóértesülések szerint a nagykövetségek megnyitásáról szóló tárgyalásokon Havanna kifogásolta Washington azon kérését, hogy az Egyesült Államok diplomatái előzetes engedélykérés nélkül, szabadon mozoghassanak a szigetországban, és azzal találkozhassanak, akivel csak szeretnének, valamint a kubai hatóságok ne zaklassák azokat, akik felkeresik az Egyesült Államok nagykövetségét. Az egyelőre nem világos, hogy ezekben a kérdésekben milyen egyezség született.

A felek között nyilvánvalóan számos nézeteltérés van még. Ezt jelzi, hogy bár Raúl Castro kubai elnök szerdán bejelentette, Kuba a két ország diplomáciai kapcsolatának helyreállítása mellett döntött, kormánya nyilatkozatban szögezte le, hogy a kétoldalú viszony rendezéséhez a Kuba elleni amerikai gazdasági embargó feloldása is szükséges, és Washingtonnak vissza kell adnia a guantánamói amerikai haditámaszpont feletti kubai szuverenitást.

Havanna kikötötte azt is, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia rádió- és tévéműsorok sugárzásával Kuba felé, s be kell szüntetnie felforgató tevékenységét azért, hogy minden téren normalizálódhassanak a kapcsolatok.

A kapcsolatok rendezésének keretében az Egyesült Államok egy hónappal ezelőtt levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, továbbá enyhített valamelyest a szigetország ellen a hidegháború éveiben elrendelt, s azóta is fenntartott gazdasági embargón.