Stoltenberg volt norvég kormányfő, aki jelenlegi minőségében először jár az elnöki hivatalban, hangsúlyozta az amerikai erők európai jelenlétének fontosságát, valamint „a kollektív védelem hidegháború vége utáni legjelentősebb megerősítésének” jelentőségét. A NATO-főtitkár szerint a megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy a szövetségnek „új biztonsági környezettel” kell szembenéznie, és szükség van az Egyesült Államok vezető szerepére. A Krímmel és Ukrajnával kapcsolatban sürgette a minszki megállapodás végrehajtását és az orosz egységeknek az országból történő kivonását.

Barack Obama rámutatott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet által Irakban és Szíriában jelentett veszély, valamint Líbia miatt kelet mellett délre is figyelnie kell a NATO-nak. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik a NATO-beli szövetségeseivel a más országokkal való összefogásban a terrorszervezet elleni harcban. Obama elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség mind a 28 tagállama tagja az iraki kormányt az IS fegyvereseivel szemben támogató koalíciónak.

Stoltenberg annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a regionális partnerországok egyre inkább képesek megvédeni magukat. Szavai szerint a NATO megfelelő feltételek esetén kész segíteni Líbiának. A főtitkár felszólította a szövetség tagállamait, hogy hagyjanak fel a védelmi kiadásaik csökkentésével, és hogy ezen téren tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Ebben a témában méltatta az Egyesült Államok magatartását.

Obama az alkalmat felhasználva sürgette, hogy az amerikai szenátus tegye túl magát az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtésének felhatalmazásával kapcsolatos nézetkülönbségein. A metaadatok megfigyelésére vonatkozó törvényi felhatalmazás június 1-jén lejár, ezért az elnök felszólította a szenátorokat, hogy az ülésszakok közötti jelenlegi szünetben is dolgozzanak a probléma megoldásán.