Meg kell semmisíteni az Iszlám Államot, de maga az iszlám békés vallás, nem vele áll harcban az Egyesült Államok – mondta Barack Obama elnök az ENSZ-közgyűlés általános vitájának nyitónapján. Négy feladatban határozta meg a teendőket, és felszólította a világ országait, hogy legyenek partnerek a békésebb glóbusz megteremtésében.

Négy kihívást fogalmazott meg az USA elnöke abban a harcban, amelyet, mint mondta, a veszélyes szélsőségesek jelentette „rák" kiiktatásáért folytatnak. - Az ISIL-t meg kell gyengíteni, és végső soron el kell pusztítani, fogalmazta meg az első feladatot Barack Obama, aki mindvégig az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet előző nevét (Iraki és Levantei Iszlám Állam), és annak is angol nyelvű rövidítését használta beszédében. Ezzel is kerülte a látszatot, hogy az iszlámmal szemben harcolna. - Nincs szó civilizációk összecsapásáról – szögezte le.

Mint hangsúlyozta, az iszlám békés vallás, csak egyesek visszaélnek vele. Másodikként azt tartja szükségesnek az elnök, hogy a muzulmán világ elhatárolódjék az olyan terrorszervezetektől, mint az al-Kaida vagy éppen az ISIL. Harmadsorban fel kell számolni a konfliktus spirálját, különösen az iszlám világon belüli, szunnitákat és síitákat szembeállító felekezetközi ellentéteket. Negyedrészt pedig Obama úgy vélte, az érintett országoknak jobban kellene támaszkodniuk saját népükre, különösen a fiatalokban rejlő potenciálra. Pozitív példaként említette az iszlám lakosságú országok közül Tunéziát, Szenegált, Malajziát és Indonéziát.

A világ keresztúton áll háború és béke között, vélte Obama. Amerika meg fogja védeni az érdekeit, nem tűri el a terroristáknak adott menedéket, de nem lép fel megszállóként, szögezte le. Az elnök a mai világ válsággócai közül kitért az ukrán válságra, a szűkebben vett Közel-Keletre és az ebola jelentette fenyegetésre is. Nem hallgatta el, hogy szerinte Oroszország kelet-ukrajnai tevékenysége fenyegeti a világrendet, de reményét fejezte ki a tűzszünet esélyeit illetően. A 2009-es Nobel-békedíjas, mind mondta, nem adta fel a békeközvetítést Izrael és a palesztinok között, valamint a „két állam" megoldást sem.

Mindeközben tovább folytatódtak az Iszlám Állam és más dzsihádista szervezetek állásaira mért katonai csapások Irakban és Szíriában, miközben a szíriai-török határon továbbra is igen kényes a helyzet. Ankara, amely a hivatalos Damaszkusszal is élesen szemben áll, jelezte, katonai vagy logisztikai támogatásra is kész az Iszlám Állam ellen. A britek pénteken tartanak rendkívüli parlamenti vitát a katonai részvételről. Párizsban Manuel Valls miniszterelnök a francia katonai beavatkozásról rendezett nemzetgyűlési vitában kijelentette: országa addig folytatja a légicsapásokat Irakban, amíg az iraki hadsereg át nem veszi az ellenőrzést a kérdéses területek felett. A The New York Times írása szerint a határ szíriai oldalán a csapásokat főleg, de nem kizárólag az USA hajtja végre. Mint arról beszámoltunk, a Pentagon közlése szerint olyan szunnita arab országok is részt vesznek az akciókban, mint Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek. A New York-i világlapnak a jordánok és az Emirátusok csapásmérést is elismertek.

Elzárkózott viszont az együttműködéstől, legalábbis nyilvánosan, a szintén New Yorkban lévő Haszán Roháni iráni elnök, aki szerdán kizárta a találkozó lehetőségét amerikai kollégájával. Úgy nyilatkozott egy amerikai tévéinterjúban: nem adottak ehhez a feltételek. - Nem világos számunkra, mi a céljuk (ti. az amerikaiaknak). Színház közfogyasztásra vagy elérhető, valós a törekvésük a régióban? Nem kristálytiszta ez a számunkra, de azt elmondhatom: semmilyen terroristacsoportot nem lehet légicsapásokkal felszámolni, hangoztatta Roháni.

Magyarországot Áder János államfő képviseli a legmagasabb szinten New Yorkban, s részt vett a világszervezet keddi éghajlatvédelmi csúcsán is. A köztársasági elnök ezt követően megbeszélést folytatott az ENSZ főtitkárával, majd az MTI-nek elmondta: Ban Ki Mun továbbra is számít Magyarországnak a klímaváltozás elleni harcban nyújtott támogatására.