Lőttek is a moldovai választásokon
Az egyesült ellenzék mindhárom pártja bejutott a törvényhozásba, és az exit poll felmérések szerint a következő eredményeket érte el: a Moldovai Liberális Demokrata Párt (MLDP) 17,4 százalékkal 19, Moldovai Liberális Párt (MLP) 16 százalékkal 16, a Mi Moldovánk Szövetség (MMSZ) pedig nyolc százalékkal nyolc mandátumot szerzett.
Az előrejelzések is igazolódtak: a mérleg nyelve a Moldovai Demokrata Párt (MDP) lett, 12,5 százalékkal, illetve 13 mandátummal. Elnöke, az MKP-ból júniusban kilépett Marian Lupu azonban a választások napján többször is elmondta: pártja nem lép koalícióra a kommunistákkal, mert szavazói változást akarnak.
Az egyesült ellenzék és az MDP megalakíthatja ugyan a kabinetet, de - ha az exit poll eredmények igazolódnak - mivel összesen mindössze 56 szavazattal rendelkeznének a parlamentben, az államfőt nem választhatják meg, ehhez ugyanis a 101-ből 61 voks szükséges. Ha az MKP-tól nem történik átszavazás, vagy ha az új koalíció nem köt kompromisszumot a kommunistákkal az államfőt illetően, könnyen újabb patthelyzet állhat elő Chisinauban.
A mostani szavazást megelőző heteket igen feszült légkörben zajló, durva kampány jellemezte. Ennek ellenére, a választásokat viszonylag nyugodt körülmények között tartották meg. A nemzetközi megfigyelőcsoportok - néhány kivételtől eltekintve - nem számoltak be rendkívülinek mondható rendellenességről.
Néhány helyen például az elmúlt hónapokban elhunyt személyek is szerepeltek a választói névjegyzékben, de volt olyan eset is, hogy vakációzó fiatalokat hazaszállító buszokat akadályoztak meg ismeretlenek - más helyen hatóságiak - abban, hogy a szavazóközpontokba eljusson. Sangera kisvárosban pedig az MKP egyik szavazója belelőtt az MMSZ helyi polgármester-helyettesébe, amikor az a szavazás körüli rendellenességeket szóvá tette.
Mivel 19 óráig az urnáknál a szavazati joggal rendelkező több mint 2,5 millió moldovai állampolgár mintegy 50 százaléka jelent meg, a választás érvényessége biztosított. Romániában és több nyugat-európai államban is sok moldovai szavazott, az ország lakosságának mintegy negyede - 500 ezer és egymillió közti lakos -ugyanis külföldön dolgozik.
Moldovában azért kellett előrehozott választásokat kiírni, mert az április 5-i választások nyomán megalakult parlament harmadik nekifutásra sem választotta meg a köztársaság elnökét, a kommunista Vladimir Voronin utódját. Az áprilisi választásokat csaknem 50 százalékkal a Moldovai Kommunista Párt (MKP) nyerte meg, ami zavargásokba torkolló heves ellenzéki tüntetést váltott ki Kisinyovban. A nyugatbarát nemzeti liberális ellenzék választási csalással vádolta az MKP-t, a vádakat azonban bizonyítania nem sikerült.
Renate Weber EP-képviselő, az Európai Parlament megfigyelőcsoportjának tagja megerősítette: a választások Orhei és Rezine rajonokban zökkenőmentesen zajlottak, a választók pedig nagy számban járultak az urnákhoz. Marian-Jean Marinescu, az EP-delegáció vezetője arról számolt be, hogy országos szinten sem történt rendkívülinek mondható rendellenesség.
