Nyugatnémet ügynök lett a mobil gázkamrák feltalálója
Rauffnak nem kisebb feladat jutott, mint hogy Fidel Catro kubai pártvezérről szállítson információkat. 1958 és 1962 között. Négy évig állt a BND szolgálatában, munkájáért évi 70 ezer márka ütötte a markát.
Walther Rauff klasszikus háborús bűnös volt, akit soha nem ért utol az igazságszolgáltatás. A legbrutálisabb nácik mellett dolgozott, 1938-tól Reinhard Heydrick, később Heinrich Himmler Gestapo-főnök szolgálatában. 1941-ben fejlesztette ki a mobil gázkamrákat és személyesen koordinálta a használatukat is: a teherautókból átalakított kivégzőhelyeken egyszerre 25-40 emberrel lehetett végezni. Ők többnyire zsidók, kommunisták illetve mentálisan sérült emberek voltak. (Amikor 1972-ben Chilében egy német vizsgálóbíró megkérdezte tőle, hogy érzett-e bármi bűntudatot tömeggyilkosság miatt, azt felelte, nem igazán, a lényeg az volt, hogy a német katonákat megszabadítsa attól a lelki traumától, amelyet a sajátkezű kivégzés jelenthetett volna számukra.)
Rauff 1942-ben Észak-Afrikába ment Erwin Rommel csapataival, és itt is folytatta a zsidók tömeges gyilkolását, amit csak Rommel veresége állította meg. (Volt korabeli munkatársa, aki szerint Rauff a Közel-Kelet teljes zsidóságát szerette volna kiirtani). A háború végén Olaszországban dolgozott a Gestapo egyik vezetőjeként, majd Szíriának ajánlotta fel szolgálatait. Amikor nagyon forró lett a talaj a lába alatt, Dél-Amerikába távozott - sok más nácihoz hasonlóan. Ecuador után végül Chilében telepedett le. Bár a németek és az izraeliek többször kérték kiadatását, és 1963-ban le is tartóztatták egyszer, a chilei legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy bűnei „elévültek, így sem Salvador Allende kormánya, sem Augusto Pinochet diktatúrája nem járult hozzá a kiadatáshoz. Rauff háborítatlanul élhetett 1984-ig: 77 éves korában, ágyban, párnák közt halt meg.
Az új dokumentumok fényében kérdés másrészt, hogy a német kiadatási kérelem mennyire volt őszinte: a BND már az ötvenes években pontosan tudhatta, hogy hol van, hiába volt ellene érvényben német elfogatóparancs, még be is szervezték. Bodo Hechelhammer, a BND múltfeltáró részlegének vezetője a Spiegel Online-nak „elfogadhatatlanként” aposztrofálta a Rauff-fal való együttműködést – ám ez nem oszlatja el azt a gyanút, hogy a hírszerzés egyáltalán nem vette komolyan a „nácitlanítást"; Rauff mellett korábban közel 200 náci bűnöst is „visszafoglalkoztatott".
