Nyugati kiképzőket kapnak a líbiai felkelők

Nagy-Britannia után Franciaország és Olaszország is bejelentette, hogy katonai tanácsadókat küld Líbiába a Kadhafi-ellenes felkelők támogatására. A Bundeswehr kész a humanitárius bevetésre, az ENSZ szerint a miszrátai helyzet már háborús bűncselekménynek számít.

A francia kiképzők az ellenzéket tömörítő Átmeneti Nemzeti Tanácsnál látják el szolgálatukat - jelentette be szerdán a francia kormányszóvivő. Francois Baroin ismételten kizárta, hogy Párizs harcoló egységeket küld az észak-afrikai országba. Közlése szerint a tisztek száma kevesebb, mint tíz.

A bejelentéssel egy időben fogadta hivatalában Nicolas Sarkozy francia államfő Musztafa Abdel-Dzsalílt, az ÁNT vezetőjét. A felkelők képviselője a háromnegyed órás megbeszélés után azt közölte, hogy meghívta a francia elnököt Bengáziba.

Franciaország elsőként ismerte el hivatalosan legitim líbiai tárgyalópartnerként az Átmeneti Nemzeti Tanácsot március 10-én, amikor Sarkozy hivatalában fogadta a testület háromtagú delegációját. Azóta csak Olaszország és Katar tett hasonlóképpen.

A francia döntést követően szerdán Olaszország is bejelentette, hogy tíz katonai kiképzőt bocsát a líbiai felkelőket képviselő Átmeneti Nemzeti Tanács rendelkezésére.

A brit kormány kedden jelentette be, hogy katonai tanácsadókat küld Líbiába. William Hague külügyminiszter azt közölte, hogy a brit hadsereg szakértői az ellenzéki erők északkelet-líbiai központjában, Bengáziban állomásoznak majd. A miniszter szerint a kontingenst tapasztalt brit katonatisztekből állítják össze.

Olaszország és Nagy-Britannia egyetért abban, hogy ki kell képezni a felkelőket, akik harcolni szeretnének az ügyükért, de nem tudnak szembeszállni egy hivatásos hadsereggel.

Ezzel párhuzamosan a német kormány kész arra, hogy a Bundeswehr katonái közreműködjenek a líbiai segélyszállítmányok célba juttatásának segítésében, konkrét döntést azonban még nincs. Erről Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő tájékoztatott szerdai sajtókonferenciáján, megerősítve, hogy Németország hajlandó szerepet vállalni a humanitárius segélyszállítmányok katonai biztosításában. A közvetlen katonai akciókban való részvételről azonban nem lehet szó - ismételte meg a szóvivő.

Berlin kezdettől fogva elutasította, hogy részt vegyen a Líbia elleni nemzetközi - és jelenleg a NATO vezette - hadműveletben. A NATO-szövetségesek közül több is bírálta Németországot emiatt, a szükséges szolidaritás hiányát róva fel Berlinnek.

A kormány ezt követően jelentette be, hogy a hadsereg egységei közreműködhetnek a humanitárius segélyszállítmányok katonai biztosításában. A helyettes szóvivő a sajtóértekezleten megerősítette, hogy mindehhez az ENSZ, illetve a világszervezet illetékes segélyhivatala részéről konkrét megkeresésre van szükség. Ilyen kérés még nem érkezett, ezért a részvételről sem született konkrét döntés - jelentette ki Steegmans. Hozzáfűzte, hogy a kormány bármikor kész a cselekvésre. A berlini kormány képviselője egyidejűleg megerősítette, hogy a NATO líbiai légi hadműveletében való részvételt Németország továbbra is elutasítja.

Kórházakat támadnak Miszrátában

A nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény lehet az úgynevezett kazettás bombák és nehézfegyverek alkalmazása Miszrátában - figyelmeztetett szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Navi Pillay nyilatkozata szerint jelentés érkezett arról, hogy Miszráta ostroma során állítólag kazettás bomba robbant párszáz méterre a város kórházától. Más híradások szerint két klinikát aknavetők, illetve orvlövészek vettek tűz alá.

"A nemzetközi jog szerint egészségügyi létesítmények szándékos lövetése háborús bűncselekmény, és a lakosok szándékos veszélybe sodrása szintén súlyosan megsértheti az emberi jogokat és a nemzetközi emberiességi jogokat" - írta a főbiztos.

Pillay felszólította a líbiai hatóságokat, hogy vessenek véget az ostromnak, és engedélyezzék az áldozatok megsegítését.

A tripoli kormányzat tagadja, hogy kazettás bombát vetett volna be. Vasárnap megígérte az ENSZ-nek, hogy a segélyek eljuttatásához hozzáférést biztosít Miszrátához és az általa ellenőrzött nyugati országrészhez.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerdán ötszáz tonna élelmet és orvosi segélyt indított útnak a városba tengeri úton. A görög komphajó a visszaúton ezer menekültet fog elszállítani. Jeremy Haslam, az IOM koordinátora elmondta, hogy a segélyszállító hajók mozgásáról előre tájékoztatják Tripolit. A komp legutóbbi útja során a legénység nehézfegyverek dörgését hallotta, de ahogy közeledtek a kikötőhöz, "kísérteties csönd" támadt.

Miszráta és a felkelők központja, Bengázi között tucatnyi vontatóhajó és halászhajó is megfordul hetente átlag egyszer. Az egyik hajó kapitánya elmondta, hogy főként fegyvert és lőszert szállítanak, lévén az is a segély egyik fajtája.

A trónörökös segítene

Mohammed asz-Szenússzi herceg, Líbia száműzetésben élő trónörököse azt mondta szerdán, hogy kész tőle telhetően segíteni országa demokratikus átalakulását. „A líbiai emberek választása, hogy alkotmányos monarchiában vagy inkább köztársaságban élnének szívesebben” - tette hozzá Szenússzi az Európai Parlament előtt Brüsszelben. A herceg szerint - megfelelő változtatások után - az 1951-ben létrehozott és 1963 módosított alkotmány szolgálhatna az új Líbia alapjául. Bár már 42 éve nincs érvényben, a líbiai politikai átalakulásnak "nem lehetne szilárdabb alapja, mint a rendelkezésre álló alkotmány" - tette hozzá a herceg.

A 48 éves Szenússzi saját bevallása szerint jó kapcsolatokat ápol a lázadók érdekeit képviselő líbiai Átmeneti Nemzeti Tanáccsal (ÁNT). A herceg minden olyan csoportot és szervezetet támogat, amely az emberek érdekében munkálkodik. Ugyanakkor Szenússzi a tanács átmeneti jellegét hangsúlyozta. Véleménye szerint annak Moammer el-Kadhafi líbiai vezető távozása esetén át kell adnia helyét egy egész Líbiát képviselő testületnek, amely majd kiírja az államformáról szóló népszavazást.

A trónörökös arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy növelje a nyomást Kadhafira. Szenússzi nem zárta ki a szövetségesek szárazföldi csapatokkal való beavatkozásának lehetőségét. "Eddig a líbiaiak nem igazán akarták ezt" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jövőben is csak akkor lehetséges ilyesmi, ha azt a Líbiában élő emberek kérik.

Szenússzi nagy-nagybátyja (azaz nagyszüleinek testvére), Mohamed Idrisz al-Mahdi asz-Szenússzi I. Idrisz király néven 1951 és 1969 között irányította Líbiát. Ő volt az, akinek hatalmát Kadhafi puccsa megdöntötte.

Felkelő Azsdabíja városánál. Európa irányt mutat
A rebel fighter is seen near the front line along the western entrance gate of Ajdabiyah April 18, 2011.Libyan leader Muammar Gaddafi's forces fired rockets on Sunday at rebels stationed along the edge of Ajdabiyah, sending some residents fleeing from the eastern town, witnesses said. REUTERS/Amr Abdallah Dalsh (LIBYA - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.