A liberális napilap arról írt, hogy a szélsőjobboldali párt - amelynek fekete ruhás félkatonai szélsőségesei a náci korszakot idézik - minden más hasonló pártnál jobban szerepelt a kommunizmus 1989-es bukása óta. A "cigánybűnözés" és a zsidók ellen kikelő párt sikere nemcsak az ország nemzetközi tekintélyét, hanem gazdasági felépülését is veszélyeztetheti. A tekintélyes újság elemzőkre hivatkozva megjegyezte: a Jobbik növekvő népszerűsége azt illusztrálja, hogyan járult hozzá a gazdasági válság a kisebbségek elleni régióbeli indulatokhoz, miközben az emberek bűnbakot kerestek. A Jobbik tagadja, hogy rasszista, azt állítja, csak azt fejezi ki, amit sok magyar gondol.

A lap Tamás Pál szociológust idézte, aki szerint a Jobbik főleg a vidéki munkanélküli szavazókat vonzotta, akik a múlt század összes magyar sérelmét, beleértve a gazdasági válságot, a kisebbségekre vetítették. A Jobbik szerinte az ország sértett büszkeségére játszott, amikor a romákat és a zsidókat tette bűnbakká minden rosszért, jóllehet "sok Jobbik-szavazó soha nem látott zsidót". A Jobbik azon ígérete, hogy helyreállítja a jogrendet, szintén visszhangra talált a szavazók körében, akik kiábrándultak, látván a kormányzó MSZP-ben a kiterjedt korrupciót és a kétszínűséget. A válság által erősen sújtott ország pénzügyeit rendbe tették a kormányzati intézkedések, de sok szavazót el is idegenítettek. Néhány közgazdász attól tart, hogy a külföldi vállalatoknak kedvező adószabályok eltörlését követelő Jobbik növekvő befolyása aláaknázhatja az ország gazdasági felépülését: elriasztva a beijedt befektetőket, ijesztgetve a hitelintézeteket, megnehezítve a következő miniszterelnök számára a gazdaság rendbe hozását.

Böszörményi Nagy Gergely, a budapesti Nézőpont Intézet vezető elemzője azt mondta a lapnak: a Jobbik előretörése súlyos kárt okozhat Magyarország védjegyének, ezek után ugyanis már nehéz lehet nyitott, üzletbarát környezetről beszélni. A Stratfor amerikai kutatóintézet azt emelte ki: a Jobbik választási sikere figyelemreméltó jelenség, azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali nacionalista pártok, különösen a gazdasági recesszió idején mekkora vonzerővel bírnak, és egy tendenciát jelezhet, főleg Közép-Kelet-Európában.