Fokozott orosz titkosszolgálati aktivitást tapasztal a német alkotmányvédelmi hatóság, a szervezet szerint Moszkva az ukrán válság miatt a Nyugattal kialakult konfliktusban egyre inkább támaszkodik a polgári külföldi hírszerzésre (SZVR), amelynek németországi próbálkozásait rendkívüli naivitással fogadják a megkörnyékezett személyek - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hatóság (BfV) becslése szerint a berlini orosz nagykövetség munkatársainak nagyjából egyharmada az SZVR-nél kiképzett hírszerző. Diplomáciai beosztásban dolgoznak, az eredeti nevüket használják és rendelkeznek szakismeretekkel azon a területen, amellyel hivatalosan foglalkoznak, a feladatuk pedig az, hogy minisztériumi alkalmazottak, alapítványi szakértők vagy politikusok munkatársainak bizalmába férkőzzenek és belső információkat szerezzenek a német külpolitikáról, gazdaságpolitikáról, uniós ügyekről, a NATO-ról, német hadiipari, vagy éppen technológiai cégekről.

Az adatszerzési kísérlet általában egy követségi eseményre szóló hivatalos meghívással kezdődik, amelyen a hírszerző mintegy véletlenül beszélgetésbe elegyedik a kiszemelt adatforrással, például egy minisztériumi tisztségviselővel vagy egy parlamenti képviselő személyi titkárával.

Az első kapcsolatfelvételt kávézókba, vendéglőkbe szervezett találkozók követik. Az orosz fél motivációja látszólag az érdek nélküli rokonszenv, a célja pedig egy baráti kapcsolat kialakítása, de valójában az SZVR megbízását teljesíti, és amikor a BfV figyelmezeti erre a német felet, rendszerint kiderül, hogy az érintettnek eszébe sem jutott, hogy orosz partnere kém, aki csak információkat akar szerezni tőle - írta a Welt am Sonntag.

Ezt a módszert a szakmában „félig nyílt adatszerzésnek" nevezik, és más országok szolgálatai is alkalmazzák, de az oroszok az utóbbi időben nagyon nagy tempót diktálnak, egyedül Berlinben évente legalább százszor próbálkoznak a BfV becslése szerint - áll a beszámolóban.