„Felelőtlenség lenne a főbejáraton pénzt betölteni, ha kifolyhat a hátsó ajtón” – magyarázta Alex Kremer, a Világbank moldovai képviselője, miért fagyasztott be egy 45 millió dolláros segélyt a nemzetközi pénzintézet. A lépés érzékenyen érinti az orosz embargó által sújtott államot. Az Oroszországból származó exportbevételek és az ott dolgozó moldovai vendégmunkások pénzküldései is drasztikusan visszaestek ugyanis, miután egy éve a chisinaui kormány – Moszkva intelmei ellenére – társulási szerződést írt alá az Európai Unióval.

A botrányban érintett egyik bank, a Banca de Economii fiókja Chisinauban Daniel Mihailescu / AFP

A Világbank adatai szerint a moldovai GDP ötöde Oroszországtól függött, és a kieső bevételeket csak részben pótolja, hogy megnövekedett az uniós országokba irányuló export. A botrányt az okozta, hogy a GDP nyolcadának megfelelő egymilliárd dollár tűnt el nyomtalanul három moldovai bankból. Hogy védje a betéteseket, a kormány kimentette a szorult helyzetbe került pénzintézeteket, és ezzel „államosította” a veszteséget.

A moldovai jegybank által megrendelt titkosított, majd a chisinaui parlament elnökétől „kiszivárgott” jelentés szerint az Unibank, a Banca Sociala és a Banca de Economii öt, Moldovában bejegyzett vállalkozásnak adott fedezet nélküli hitelt, amelyeknek aztán nagy-britanniai és hongkongi offshore cégekben veszett nyomuk. A szálak Ilan Shorhoz, a Banca de Economii elnökéhez vezetnek, a 28 éves moldovai üzletember-politikus azonban a BBC hét végi műsorában tagadta, hogy bármi köze lenne a másik két hitelintézethez, a saját bankja esetében pedig az előző vezetésre hárította a felelősséget.

Vasile Sarco, a moldovai pénzmosás elleni hivatal vezetője a BBC-nek elmondta: vannak arra utaló jelek, hogy a műveletet Moszkva „receptje és tanácsai” alapján hajtották végre. A nemzetközi hitelezők a három bank bezárását várják, de egyelőre nincs megfelelő tárgyalópartnerük. Kedden a chisinaui kormány benyújtotta lemondását, miután Chiril Gaburici miniszterelnök ellen eljárás indult hamis érettségi bizonyítványa miatt.

Ő maga azonban egyértelműen a bankbotránnyal hozta összefüggésbe a távozását, amikor arra utalt, hogy a bizonyítványa ügyében azután kapott idézést, hogy június 9-én nyílt levélben sürgette a bankbotrány kivizsgálását, és lemondásra szólította fel az ügyészség, a jegybank és a pénzügyi felügyelet vezetőit. A február 28. óta kormányzó, 38 éves üzletember-politikus azt írta: a teljes bankrendszer ostrom alatt áll, Moldovát megfojtja a korrupció.

Gaburici kormánya egy hónapja még jelentős összegeket pumpált a bankokba ahelyett, hogy – miként a nemzetközi hitelezők kérték – bezárta volna a „szivárgó” pénzintézeteket. Civil szervezetek és Brüsszel azt is felróják a távozó kormányfőnek, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal a korrupció ellen. A kabinet utolsó, keddi ülésén elnapolta a vagyonbevallások rendszerének átalakítását, emiatt az Európai Unió kilátásba helyezte az igazságügyi reformra szánt 60 millió dolláros támogatás befagyasztását.

Nicolae Timofti államfő hétfőn nevezi meg az ideiglenes miniszterelnököt. Megfigyelők szerint várhatóan a liberális-demokraták (PLDM) és demokraták (PD) koalíciója folytatja a kormányzást, a szintén Európa-párti liberálisok bevonásával vagy a kommunisták újbóli támogatásával. Alig több mint fél évvel a novemberi voksolás után a pártok nem akarnak előrehozott választást, az új kormány beiktatása azonban hónapokig is elhúzódhat.