„Forradalmi erőink nemsokára speciális akciókat hajtanak végre, válaszul az árulók kihívásaira. Célpontjuk a Ri Mjong Bak-féle árulók csoportja, a patkányszerű elemek összeesküvése lesz, beleértve a konzervatív médiát, amely a kiegyensúlyozott közvélemény tartóoszlopait rágja” – soha világosabb beszédet, ha háborúra készül az ember. Megfigyelők szerint a KCNA állami hírügynökség éles hangú közleménye legalábbis arra utal, hogy Phenjan katonai provokációval akarja feledtetni azt a fiaskót, amelyet az április 13-án történt rakétaindítás jelent számára. Akkor az Unha–3 interkontinentális ballisztikus rakéta és rakománya, egy hivatalosan időjárás-megfigyelésre használt műhold alig több mint egy perccel a kilövés után a tengerbe zuhant. A balsikerű kaland a készülődéssel együtt potom 850 millió dollárjába került a phenjani rezsimnek.

Az északi harag kiváltó oka maga Ri Mjong Bak volt, aki az államalapító diktátor, Kim Ir Szen születésének századik évfordulóján, április 15-én azt találta mondani, a 850 millió dollárt rakétaindítás helyett Phenjannak esetleg kukoricavásárlásra kellett volna fordítania, különös tekintettel arra, hogy eközben az országlakók csendben éheznek. (Számítások szerint a pénzből 2,5 millió tonna kukoricára futotta volna a rezsimnek.) Kim Ir Szen jubileumán Szöulban nagyszabású Phenjan-ellenes tüntetéseket tartottak, amelyekre Észak-Korea múlt pénteken tízezres tiltakozó megmozdulásokkal reagált, megjegyzései miatt halált kiáltva a dél-koreai elnökre. A KCNA hétfői közleménye szerint Szöul „megszentségtelenítette” az évfordulós ünnepségeket, amiért megtorlásul a fővárost nemsokára a földdel teszik egyenlővé az észak-koreai erők. Kifogásolt beszédében Ri Mjong Bak egyébként mezőgazdasági reformokra és az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel Kim Dzsong Unt, a tavaly decemberben elhunyt „kedves vezető”, Kim Dzsong Il fiát.

A 850 millió dolláron túl Phenjan egyébként az ENSZ és az Egyesült Államok jóindulatát is bukta a rakétaindítással. Ez utóbbi bejelentése után Washington a maga részéről közölte, eláll attól az üzlettől, amelynek keretében fegyverkezési moratórium fejében 250 ezer tonnányi élelmiszert adott volna Észak-Koreának. Nem mintha ez, vagy az ígért szankciók egy jottányit is eltéríthetnék a rezsimet a kijelölt útról: műholdas felvételek tanúsága szerint Punggye-riben, a 2006-os és a 2009-es föld alatti kísérleti atomrobbantás helyszínén újra alagutat ásnak.

Dél-koreai megfigyelők szerint az északi kardcsörtetésből ezúttal több lesz üres fenyegetőzésnél, és akár még a késő tavasszal várható atomrobbantás előtt katonai provokációban ölthet testet. Csong Szong Csan, a dél-koreai Szedzsong Intézet szakértője szerint a legkézenfekvőbb az ilyesféle provokációra az internetes támadás, de könnyen előfordulhat, hogy a rezsim terrorakcióra ad parancsot. A dél-koreai Védelmi Kutatások Központja szerint már vannak is „baljós jelek” a határ túloldalán – hogy milyenek, azt az intézet az AFP hírügynökség kérdésére sem árulta el.