"Jeruzsálem, Izrael" vagy egyszerűen "Jeruzsálem": mi a különbség? Szokatlan, de nemcsak külpolitikai érdekességet jelentő, hanem az amerikai politika egyes hatalmi ágainak rivalizálására is rávilágító ügyben kell döntenie a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak Washingtonban. A keresetet Menachem Binyamin Zivotofsky nyolcéves amerikai fiú nevében adták be, és az ügy alperese nem más, mint Hillary Clinton külügyminiszter. A fiú, illetve szülei, akik 2000-ben költöztek Izraelbe, azt akarják elérni: a tel-avivi amerikai nagykövetség állítson ki olyan születési anyakönyvi kivonatot, amelyen az szerepel, hogy M. B. Zivotofsky "Jeruzsálemben, Izraelben" látta meg a napvilágot.

A kérés azonban a külügyminisztérium éles ellenállásába ütközött, derül ki a bírósági iratokból. - Jeruzsálem státusa az arab-izraeli konfliktus egyik legkényesebb és legrégebbi vitája - közölte a kormány. Mint ismert, Izrael az 1967-es, hatnapos háborúban visszafoglalt Jeruzsálemet tekinti "egy és oszthatatlan" fővárosának, a nemzetközi közösség - beleértve a zsidó állammal rendszerint szolidáris Egyesült Államokat is - viszont ezt nem ismeri el. A nagykövetségeknek a legtöbb izraeli kormányintézménytől kiadós autóútra lévő Tel-Aviv ad otthont.

A Zivotofsky családdal együtt az amerikai kongesszus is másképp gondolja ezt. Külügyminiszterként Clinton olyasmit ellenez, amit szenátorként még támogatott. A Capitoliumon ugyanis még 2002-ben olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében az amerikai elnöknek haladéktalanul lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az USA külképviselete Jeruzsálembe költözzék át, az itt született amerikai állampolgárok - mint M. B. Zivotofsky is - pedig kérhetik annak bejegyzését az irataikba: születési helyük Jeruzsálem, Izrael. (Más kérdés, hogy az átköltözést egy korábbi jogszabály szerint már 1999 júniusáig végre kellett volna hajtani.)

A végrehajtó hatalom (a Fehér Ház, illetve a kormány) ugyanakkor akadályozza, hogy az amerikai külpolitikát a törvényhozók diktálják. George W. Bush, az előző elnök aláírta ugyan a 2002-es törvényt, de azzal a kitétellel: Jeruzsálemet illetően nem változott az USA politikája, és a kongresszus megfogalmazása "megengedhetetlenül beavatkozna az elnöknek az Egyesült Államok álláspontja kialakítására vonatkozó alkotmányos jogkörébe".