Nyolc sarkalatos törvényt vizsgál a Velencei Bizottság

A bíróságról és a vallásszabadságról március közepén fogad el véleményt a Velencei Bizottság plenáris ülése. A testület által vizsgált másik hat magyar jogszabály kérdésében – parlamenti választások, információs szabadság, alkotmánybíróság, ügyészség, nemzetiségek és családvédelem – pedig várhatóan a júniusi plenáris ülésen fogadnak el véleményt – tudta meg lapunk.

A jogállamiság, emberi jogok és demokrácia felett őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az EU intézménye, jelenleg 47 tagja van, a Velencei Bizottság ennek az alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete.

Az épület normális munkára alkalmatlan - mondja Kovács András, a szervezet elnöke
Pest megyei Bíróság, felújítás, bíróságok rossz állapot

A bizottság január 20-án jelezte: a magyar hatóságok azzal a kérdéssel fordultak a testülethez, hogy véleményezze a bíróság függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat. A magyar felkérés azután érkezett, hogy erre január 11-én Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminiszternek küldött levelében megkérte Budapestet.

A levélben a főtitkár a három említett területen kívül még a médiatörvényt jelöli meg – ebben a témában azonban eddig nem érkezett felkérés az Európa Tanács felé. A médiatörvényt nem is a Velencei Bizottság, hanem az Európa Tanács emberi jogokkal és jogállamisággal foglalkozó főigazgatósága venné górcső alá.

Hat nappal később a Velencei Bizottság azt is jelezte: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének úgynevezett „monitoring” bizottsága (amely a tagállamok kötelezettségeinek való megfelelést vizsgálja) az új magyar jogszabályokkal kapcsolatos aggályok miatt arra kérte fel a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg az információ szabadságára, az alkotmánybíróságra, az ügyészségre, a nemzetiségekre és a családvédelemre vonatkozó jogszabályokat is.

Ezek a vizsgálódások a Velencei Bizottság tájékoztatása szerint részei annak a folyamatnak, amelyet 2011 tavaszán indított a monitoring bizottság, miután a parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. Ennek keretében február 16-17-én érkezik Budapestre az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová. A két jelentéstevő tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten.

Jelenleg tíz tagállammal: Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Ukrajnával, Szerbiával és Oroszországgal szemben zajlik ilyen felülvizsgálati eljárás. A folyamat végén elvileg az Európa Tanácsnak szankcióként lehetősége van a nemzeti parlamenti delegációk akkreditációinak felfüggesztésére, illetve végső eszközként pedig akár még a tagságot is megvonhatják attól a államtól, amely súlyosan megsérti az Európa Tanács alapokmányának harmadik cikkelyét. Eszerint a tagállamnak el kell fogadnia a jogállamiság alapelveit, és biztosítania kell, hogy területén polgárai élvezik az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat.

Az Európai Bizottság jelezte, együttműködik Magyarország ügyében az Európa Tanáccsal. (Neelie Kroes digitális és médiaügyi uniós biztos a múlt héten találkozott is Thorbjorn Jaglanddal Davosban, ahol megvitatták a magyar média helyzetét.) A Velencei Bizottság véleményének és az Európa Tanács állásfoglalásának közvetlen hatása nem lesz a bizottság magyar jogszabályokkal kapcsolatos eljárásaira, de további politikai muníciót, hivatkozási alapot adhat ahhoz, hogy fenntartsa a nyomást a magyar kormányon.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.