Az unió végrehajtó testületének számító Bizottság ugyan csak szerdán teszi közé elemzését az EU-ba igyekvő országok felkészültségéről, de a jelentésnek már számos részlete kiszivárgott. Azaz semmi meglepő nem várható: a három tagjelölt közül Horvátország jutott legelőbbre, jövőre akár be is fejezheti az egyeztetéseket, 2010-ben aláírhatja a csatlakozási szerződést, s a ratifikációk után 2011-ben teljes jogú taggá válhat. De látványos eredményeket kellene elérnie a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolásában, valamint rendeznie kellene a Szlovéniával régóta húzódó területi vitát, amelyre hivatkozva Ljubljana hátráltatja is a csatlakozási tárgyalásokat.

Macedóniának és Törökországnak az esélyei azonban korántsem ilyen jók. Előbbi a bírált idei választások – és a Görögországgal kialakult névvita – miatt politikailag még nem érett a tagságra. Utóbbinak további reformokat kell végrehajtania a demokrácia erősítésére, az emberi jogok tiszteletben tartására. A Bizottság azonban kész elismerni, hogy Törökország immár működő piacgazdaság, amely egyebekben sokat tett a térségi biztonság javítására.

A jelöltségre váró Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia – amelyek előtt az EU megvillantotta a csatlakozás eshetőségét – szintén különböző helyzetben vannak. A tagjelölti státusz elnyerésére Belgrád a legesélyesebb, de egyelőre a hágai nemzetközi bírósággal kellene dűlőre jutnia az együttműködés mérlegelését illetően, s ki kellene adnia a háborús bűnök elkövetésével vádolt Mladics tábornokot. A koszovói helyzet rendezése, illetve az uniós misszió decembertől induló munkájának támogatása elvileg nincs a feltételek között, ám egyéb nehézségekre hivatkozva több tagország is nehezítheti Szerbia gyorsabb közeledését. Bosznia-Hercegovina belső helyzetét aggódva figyeli az EU és a NATO is, míg Albánia és Montenegró is még messze van az uniótól.

A brit Financial Times szerint Szerbia és Montenegró három hónapon belül előáll a hivatalos tagsági kéréssel, ám az EU-ban inkább lohad a lelkesedés az új tagok felvétele és az újabb pénzügyi elkötelezettségek iránt, jórészt a hitelválság miatt. Franciaország és Németország értésre adta azt is: a bővítést meg kell előznie a lisszaboni szerződés ratifikációjának. Egy esetleges újabb ír népszavazási kudarc Horvátország sorsát is megpecsételheti. A jelenleg érvényben lévő nizzai szerződést is módosítani vagy újraértelmezni kellene, hogy helyet adjanak új tagországoknak. Ha az írek jövőre mégis áldásukat adnák, az persze még időben eltüntetné az útból az intézményi akadályt.

(BRÜSSZEL)