A kelet-líbiai városban működő képviseletet 2012. szeptember 11-én rohanták le iszlamista fegyveresek, akik megtámadták a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) a közelben lévő irodáját is. A terrorakció következtében négy amerikai állampolgár, köztük az Egyesült Államok tripoli nagykövete, életét vesztette. Az elnökválasztást röviddel megelőző incidens kormányzati kommunikációja republikánus bírálatok kereszttüzébe kerül.

Az ellenzéki politikusok azt kifogásolták, hogy a hivatalos, elsősorban Susan Rice akkori ENSZ-nagykövet - jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadó - által tolmácsolt narratíva szerint az erőszakcselekmény egy spontán tüntetés elfajulásának eredménye volt, amelyet egy Mohamed prófétát rossz színben feltüntető, részleteiben az interneten hozzáférhető film váltott ki. Holott az amerikai hírszerző szervek már néhány órával később tudták, hogy a súlyos incidens egy iszlamista milícia előre kitervelt akciója volt.

A nem egészen 300 Clinton-levélből - a külügyminisztériumnak átadott 55 ezer oldalnyi dokumentáció első nyilvánosságra hozott részletéből - az derül ki, hogy a volt külügyminiszter tanácsadói és kormányzatbeli kollégái féltették Hillary Clintont a kommunikációban elkövethető hibáktól, és méltatták a bengázi támadást követő nyilatkozatait.

A The New York Times március elején számolt be arról, hogy Clinton 2009-től 2013-ig tartó hivatali ideje alatt kizárólag egy magánszerverhez kötött magán e-mail címet használt hivatalos levelezésre a kormányzat által biztosított fiók helyett. A közszolgálati alkalmazottak hivatalos levelezését rendes esetben nyilvántartják és archiválják.

Hillary Clinton, aki 2016-ban a legesélyesebb lehet a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségének elnyerésére, a leleplezés nyomán úgy döntött, hogy a külügyminisztérium a levelezésének egy részét a biztonsági felülvizsgálat után nyilvánosságra hozhatja. 30 ezer oldalnyi, magánjellegűnek mondott elektronikus levelezést viszont törölt, ami újabb vádakhoz vezetett republikánus politikusok részéről.