Nyilvánosan vitatkozott az EU és az IMF
Nyilvános ellentétté fajult hétfő éjjel az IMF és az eurózóna között a görög államadósság fenntarthatóságáról szóló hónapok óta tartó vita. Az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, a testület elnöke, luxemburgi miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva kibökte végül németül, hogy az eredeti célhoz képest két évvel később, 2022-ig kell a görögöknek az államadósságot a GDP 120 százalékára mérsékelni. Nem sokkal később a Nemzetközi Valutaalap hitelességét firtató kérdésre válaszolva Christine Lagarde, francia IMF-vezér megragadta az alkalmat, hogy közölje: az IMF továbbra is 2020-at tekinti céldátumnak az adósság tekintetében. „Nyilvánvalóan eltér a véleményünk” – mondta Lagarde. De Junckernek ennyi nem volt elég: közölte, ez nem vicc, tényleg 2022-t mondott. Erre Lagarde a fejét rázta, és a szemeit forgatta.
A hitelezők példátlan nyilvános vitája jól mutatja, milyen mély a Valutaalap és az eurózóna közti véleménykülönbség a görög adósság fenntarthatóságával kapcsolatban.
Az eurócsoport hétfő éjjeli ülésén a várakozásoknak megfelelően épp ennek a vitának (is) köszönhetően nem született megállapodás a görög mentőcsomag újabb, 31,5 milliárd eurós részletének utalásáról. A hitelezők november 20-án találkoznak újra, hogy megegyezzenek. Nem véletlen: az újabb részletről 19-én szavaz a német Bundestag, zöld utat adva német részről az összeg utalásának.
A csoport elnapolta azt a döntést is, hogyan fedezzék Görögország további finanszírozási igényeit (hiszen abban az EU és az IMF egyetért, hogy a 2020 a jelenlegi konstrukcióban tarthatatlan), amely sajtóértesülések szerint akár további 32 milliárd eurónyi is lehet. Juncker szerint „minden lehetséges utat” megvizsgálnak, kivéve azt, hogy a „hivatalos hitelezők”, azaz az európai kormányok és az Európai Központi Bank elengedjék az adósság egy részét. Utóbbit az IMF régóta szorgalmazza, az európai kormányoknak azonban ez politikailag elfogadhatatlan. Fennáll a veszélye, hogy ha a Valutaalap számára vállalhatatlan lesz a görög adósságcél, akkor otthagyja az egész programot.
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa jelezte: Görögország nem megy csődbe a hét végére (amikor is 5 milliárd euró adósságot kéne visszafizetniük), mert szerinte a görög bankok jelenleg rendelkeznek annyi készpénzzel, hogy képesek legyenek felvásárolni a görög adósságot. Felmerült, hogy a görög bankok nem tudnak majd részt venni a finanszírozásban, mert az Európai Központi Bank nem fogad el több görög kincstárjegyet fedezetként, és így a görög bankok készpénz nélkül maradnak.
Az eurócsoport hétfőn abban megegyezett, hogy Görögország két évvel többet kap a költségvetési hiánycél elérésére, 2014 helyett az új dátum 2016.
