'Nyilván értik a brit kollégáink, hogy kérésük irreális'
"Nyilván értik a brit kollégáink, hogy kérésük irreális" - jelentette ki Lavrov, utalva arra, hogy az orosz állampolgárok kiadatását országa alkotmánya is tiltja. A külügyminiszter szerint ugyanakkor Moszkva kész lefolytatni a bírósági eljárást, amennyiben Londontól minden szükséges iratot kézhez kap az orosz Legfőbb Ügyészség.
"A gyilkosság Londonban történt, így a tárgyalásnak is ott kell lefolynia" - válaszolt ugyanakkor Miliband az orosz Echo Moszkvi rádiónak, jelezve, hogy a 2007-es kiadatási kérelem óta London álláspontja változatlan. Kijelentette, hogy a brit fél minden szükséges információt átadott az orosz hatóságoknak.
A nézeteltérések ellenére a felek a brit-orosz kapcsolatok javításában bízva tárgyalnak az orosz fővárosban. "Együttműködést kell keresni azokon a területeken, ahol ez lehetséges" - nyilatkozta Miliband, még utazása előtt. Ennek fényében közös deklaráció született hétfőn az afganisztáni, a közel-keleti rendezést és az atomfegyverek csökkentésének fontosságát illetően.
Utóbbi azonban, hangsúlyozta Lavrov, nem jelenti, hogy Moszkva elállna a nukleáris kísérletektől "Ha csak az öt deklarált atomhatalom létezne, már rég született volna ilyen közös megállapodás" - jelentette ki az orosz külügyminiszter, megjegyezve, hogy számos más ország is rendelkezik atomfegyverrel, és a nukleáris technológiák akár az interneten is hozzáférhetők és könnyedén terjeszthetők.
A közös deklaráció ugyanakkor jelzi, hogy London bízik az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások sikerében, amely révén a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló, decemberben lejáró START-1 egyezményt várhatóan újabb megállapodás követi.
Moszkva és London azonos állásponton van az iráni atomprogramot illetően is. A két ország korábban már közös javaslatot nyújtott be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, garantálandó, hogy minden ország hozzáférhessen a polgári célú atomenergiához, az atomfegyverek terjedésének kockázata nélkül.
Miliband a tárgyalások végeztével nem kormányzati szervek képviselőivel - köztük a Memorial jogvédő szervezetet vezető Oleg Orlovval - találkozott, ezután pedig orosz másod-unokatestvérével: a múlt hónapban ugyanis kiderült, hogy míg Miliband nagyapja a múlt század húszas éveiben Varsóból Nyugatra, addig a nagyapa fivére a Szovjetunióba vándorolt. Az orosz ágat Szofija Davidovna Milibend képviseli, akivel a külügyminiszter szakmailag is találhat közös témát, miután a 86 éves asszony Orosz Tudományos Akadémia keletkutató intézetében hosszú éveken át Iránnal foglalkozott.
