Laurent Fabius külügyminiszter hétfőn Párizsban bekérette az Egyesült Államok nagykövetét, miután az Edward Snowden által átadott dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tízmilliószámra hallgatta le franciák telefonbeszélgetéseit és szerezte meg az sms-üzeneteiket – üzletemberekéit, politikusokéit és terrorizmussal gyanúsított személyekéit válogatás nélkül egyaránt.

Ahogy a Le Monde a hétfői számában írja, a megfigyelésre ítélt célszemélyeket keresőszavak alapján azonosították, csak 2012 decembere és 2013 januárja között 70,3 millió telefonbeszélgetést hallgatva le. Hogy a US-985D fedőnevű program még folyamatban van-e vagy sem, azt a Le Monde nem árulta el, de Fabius hétfőn mindenesetre azt mondta, azonnal beszélni akart erről az amerikai nagykövettel. Manuel Valls belügyminiszter a maga részéről korábban azt mondta, „elfogadhatatlan”, hogy szövetségesek így viselkedjenek egymással.

Az amerikai nagykövet, Charles Rivkin elhárította a Reuters kérdését a bekéretésről, de hangsúlyozta, hogy a francia–amerikai viszony egy generáció óta nem volt olyan jó, mint most. A Le Monde cikke meglehetősen kényelmetlen pillanatokat szerez az Egyesült Államoknak Franciaországban, Rivkin ugyanis körülbelül abban a pillanatban léptette le a brit hírügynökséget, amikor John Kerry repülőgépe megérkezett Párizsba. Az amerikai külügyminiszter hétfőn a francia fővárosban tárgyal, és kizárt, hogy ezeken a tárgyalásokon ne kerüljön elő a US-985D ügye – és később, egy-egy újságírói kérdés formájában is.

A Le Monde-cikk mindössze egy nappal azután jelent meg, hogy vasárnap a Spiegel megírta, az NSA feltörte Mexikó volt elnökének, Felipe Calderónnak az e-mail fiókját. Az még a nyáron derült ki, hogy az ügynökség Dilma Rousseff brazil államfő után is kémkedett.

Ami a megszerzett adatmennyiséget illeti, Franciaország valószínűleg csak csepp a tengerben: a Le Monde szerint az NSA a február 8. és március 8. közötti egy hónapban világszerte 124,8 milliárd adatot gyűjtött telefonbeszélgetésekről és 97,1 milliárdot az interneten zajló kommunikációról. Ezek többsége nyilván a háborús zónákból származik, mint Afganisztán, vagy olyan riválisokat jelent, mint Kína vagy Oroszország, de csak két európai ország – Nagy-Britannia és Németország – van, ahol az amerikaiak több adatot gyűjthettek, mint Franciaországban. Igaz – jegyzi meg érezhető gúnnyal a Le Monde –, a briteket legalább a saját kormányuk hozzájárulásával figyelték meg...

Júliusban egyébként szintén a Le Monde írta meg, hogy a francia kormány kémkedett a saját állampolgárai ellen, a párizsi ügyészség pedig vizsgálatot indított az NSA nagyszabású megfigyelési és adatgyűjtési programja, a PRISM miatt.