November 4-én kezdődik meg a puccsal eltávolított egyiptomi elnök, Mohamed Murszi pere – jelentették be szerdán Kairóban. Az ellenzéki közkívánatra a hadsereg által puccsal eltávolított államfőt erőszakra való felbujtással vádolják egy halálos decemberi incidens miatt. Ahogy az ügyészek mondják, tavaly december 4-én az elnök volt az, aki erőszakra utasította a biztonsági erőket a rezidenciája előtt összegyűlt mintegy százezer tüntető ellen. Ezt a parancsot a vádirat szerint a hadsereg megtagadta, az elnöki tanácsadók azonban szóltak Murszi és a Muzulmán Testvériség híveinek, hogy támadjanak rá az ülődemonstrációra. Az ezt követő zavargásokban hét ember vesztette életét, több százan pedig megsérültek. Az akkori ellenzéki tüntetők Egyiptom sietve összeállított, konzervatív alkotmánya és az ellen a dekrétum ellen tiltakoztak, amelyben Murszi gyakorlatilag kivonta magát az igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonhatóság alól.

A megbuktatott elnökkel együtt november 4-én a Muzulmán Testvériségnek még 14 tagját állítják törvény elé, köztük a konzervatív iszlamista szervezet két vezetőjével, a bujkáló Esszam el-Eriannal és Mohamed el-Beltagival. A puccs után a hadsereg által kinevezett átmeneti kormány hatóságai hajtóvadászatot indítottak a Muzulmán Testvériség ellen, amelynek most mintegy kétezer tagja van előzetes letartóztatásban – a szellemi vezető Mohamed Badie és a politikai irányításért felelős Khairat el-Shater is. Őket szintén erőszakra való felbujtással vádolják. A testvériséget nemrég egy kairói törvényszék minden politikai és nonprofit szervezetével együtt betiltotta és vagyonelkobzásra ítélte. Ez a döntés ma, a fellebbezési határidő lejártával emelkedik jogerőre.

Ami a Murszi elleni pert illeti, a Muzulmán Testvériség folyamatosan koholt vádakról beszél. Így tett szerdán Musztafa Attejah, az exállamfő egyik ügyvédje is, aki szerint a védelem még mindig nem kapta meg a vádiratot. Murszit a hadsereg a puccs, július 3. óta ismeretlen helyen, házi őrizet alatt tartja. Azután léptették le a hatalomból, hogy egy héten át minden nap országszerte több százezer ember követelte a lemondását a gazdasági helyzet, főleg az áruhiány miatt.

Mivel a puccs az Egyesült Államok szerint megsértette a demokratikus alapelveket, Washington hónapok óta lebegteti, hogy felfüggeszti az Egyiptomnak szánt amerikai segély folyósítását. Kairó tavaly óta Washington kiemelt szövetségese, amelynek a keretében évente több mint egymilliárd dollárt kap katonai és humanitárius célokra. Legalábbis kapna, ha a Murszi megdöntése miatt nem esne el a támogatás egy részétől. Hogy mekkorától, arról a Fehér Ház a napokban tesz majd bejelentést, de inkább csak szimbolikus gesztusról van szó. A szivárgó információk szerint ugyanis Washingtonnak az egyiptomi vezérkar előre szólt a puccsról, a Fehér Ház pedig állítólag nyugtázta is a dolgot, és névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva a CNN most azt írja, a terrorizmus elleni harcra – a szélsőségesek elleni offenzívára a Sínai-félszigeten –, illetve az Izraellel kötött békeszerződésben vállalt kötelezettségek betartására Egyiptom ezután is megkapja az amerikai pénzt.