Az Európai Unió keleti partnerségi programjában részt vevők novemberi vilniusi csúcstalálkozóján aláírhatják az EU-ukrán társulási megállapodást, fontos egyezményeket köthetnek Örményországgal, Grúziával és Moldovával is - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken Krakkóban, hozzátéve, hogy Kijev még nem teljesítette az összes előfeltételt.

A dél-lengyelországi városban találkoztak a visegrádi országok (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei, az eseményen képviseltették magukat az Európai Unió keleti partnerségi programjában részt vevő országok (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna), jelen volt továbbá Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Stefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos. Sikorski a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón közölte: a találkozó nagyon hasznos volt a 2009-ben indult partnerségi program novemberi vilniusi csúcstalálkozójára való felkészülés szempontjából, s üdvözölte, hogy a V4-elnökség teendőit Lengyelországtól júliusban átvevő Magyarország folytatni szeretné a lengyel programot. Megjegyezte: Budapestről több mint 100 kerékpáros indult el Krakkóba, őket szombaton fogadják a városban. A kerékpárverseny jól kifejezi a V4 egységét - vélekedett.

Az első V4-es kerékpárverseny célja a húszéves múltra visszatekintő visegrádi együttműködés népszerűsítése. A százezer eurós összdíjazású nemzetközi verseny résztvevői négy ellenőrző pont beiktatásával Szlovákián, valamint Csehországon keresztül érkeznek meg Krakkóba, ahol a visegrádi országok külügyminiszterei köszöntik őket. Catherine Ashton a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a keleti partnerség országaival, erős és mély kapcsolatot akar ápolni velük. Ez az üzenete a pénteki találkozónak is. Hangsúlyozta, ennek megvalósításához ugyanakkor a keleti partnerség országainak az elkötelezettségére is szükség van. Arra a kérdésre, hogy valóban sikerül-e Vilniusban aláírni a társulási megállapodást Ukrajnával, a főképviselő úgy válaszolt, ehhez az is szükséges, hogy Kijev előrelépést mutasson fel az úgynevezett szelektív igazságszolgáltatás visszaszorításában.

Stefan Füle megjegyezte: a tagállamok és az EU intézményei szorosan együttműködnek, hogy megfogalmazzák azokat az elvárásokat, amelyeknek Ukrajnának meg kell felelnie, hogy novemberben megköthessék ezt az „áttörést” jelentő megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a krakkói tanácskozáson részt vevő azeri és örmény külügyminiszter tárgyalt-e a karabahi konfliktus rendezéséről, Sikorski azt mondta: nem tud ilyen találkozóról, de ha valóban beszéltek a tárcavezetők a kérdésről, az nagyon kedvező fejlemény.

Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsánba ékelődő örmény enklávé hovatartozása miatti konfliktus máig nem jutott nyugvópontra. A többségében örmények lakta terület jelenleg örmény ellenőrzés alatt áll, de a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részének ismeri el. Az 1990-es években Azerbajdzsán és Örményország mintegy harmincezer ember életét követelő háborút vívott érte, ennek az 1994-ben aláírt tűzszünet vetett véget. A terület sorsának végleges rendezéséről azóta folynak eredménytelen tárgyalások.