Az elmúlt hónapokban tőkekivonás jellemezte a piacokat, a norvég állam tulajdonában lévő szuverén alap azonban jelentősen, 60 milliárd dollárral növelte az idén akvizícióra szánt forrásokat. Kristin Halvorsen szocialista pénzügyminiszter szerint most érdemes befektetni, és az ország jelentős megtakarításokat halmozott fel. Ráadásul Norvégiát a válság is elkerüli: miközben Európa és Észak-Amerika fejlett gazdaságai a második világháború óta nem látott mértékben zsugorodnak, Norvégiában három százalékos növekedést várnak. Államadósság egyáltalán nincs, a költségvetési többlet 11 százalék. Mivel a fizetőképes kereslet nem csökken, az elmúlt évtizedben átlagosan háromszorosára nőtt ingatlanárak sem esnek.

Stamsund kisvárosi kikötője a norvég Lofoten szigeteken

A The New York Times részben a néplélekkel magyarázza a norvég csodát: a skandinávok hagyományosan takarékosak, és gyakorlatilag egyáltalán nem adósodtak el az elmúlt években sem. A kis és kulturális tekintetben homogén állam az elmúlt években jelentős tartalékokat halmozott fel olajexportból: az országot kormányzó szocialisták tudták, hogy előbb-utóbb véget ér a magas olajárak időszaka. A kormány arra is ügyelt, hogy - ellentétben a világ más országaival – a gazdasági növekedés éveiben csökkentse az állami szerepvállalást. 2003 és 2008 között 48-ról 40 százalékra esett a GDP-arányos újraelosztás mértéke.

Sokak szerint azonban az állam még így is túl bőkezű: a fejlett világ országai közül Norvégiában legrövidebb az átlagos munkaidő, és a magas munkanélküli támogatások nem hatnak ösztönöznek álláskeresésre. Vannak, aki szerint félő, hogy az állami gondoskodás erodálhatja a norvég munkaközpontúságot, ami hosszú távon az ország hanyatlásához vezethet.

Teljes cikk: globusz.net