Norvégia: sokszínű társadalom növekvő feszültségekkel
Haba Haba! – a kenyai születésű, de öt éves kora óta Norvégiában élő Stella Mwangi ezzel az angol és szuahéli „kevert” nyelven énekelt számmal indult az idei Eurovíziós Dalfesztiválon. Sokan elcsodálkoztak azon, hogy a pop-iparban eddig elsősorban az A-ha nevű formációval feltűnt, „inkább hidegnek” tartott Norvégia egy „tüzes” afrikai stílusú szerzeménnyel szállt ringbe, az észak-európai ország azonban nagyon is sokszínű társadalom.
A mintegy 4,8 milliós lakosság mintegy 11,4 százaléka bevándorló, a királyságban élő külföldiek száma az elmúlt negyven évben jócskán megnőtt. Az idén januárban publikált statisztikai adatok szerint a legtöbb bevándorló Lengyelországból, Pakisztánból, Svédországból, Irakból és Szomáliából származik. A mintegy 1,4 milliós Oslóban az ott élők 27 százaléka külföldi.
Míg az országos munkanélküliség a kőolajexportőr Norvégiában mindössze három százalékos, a külföldiek között ez a mutató megközelíti a hét százalékot. Ami persze magas, de más nyugat-európai országokban regisztrált munkanélküliségtől mégis elmarad.
Ahogy más nyugati államokban, úgy Norvégiában is változik a bevándorlás megítélése. Az Aftenposten című lapban megjelent felmérés például azt mutatta, hogy a korábban liberális felfogásúnak és toleránsnak számító társadalomban komoly változás megy végbe, a közvélemény egyre negatívabban viszonyul a bevándorláshoz. A megkérdezettek több mint a fele egyetlen új bevándorlót sem engedne be, nyolcvan százalékuk pedig az állandó tartózkodási engedély megadását a helyi szokásosokhoz való alkalmazkodástól, a többi között norvég nyelvvizsga sikeres letételétől tenné függővé.
Baloldali és liberális politikusok szerint az egyik fő probléma az, hogy a közvélemény nem tud különbséget tenni bevándorlók között, s alapvetően a negatív tapasztalatokból von le általános következtetéseket. – Norvégiának gazdasági okokból is szüksége van a bevándorlókra, s hagyományainkhoz híven menedéket nyújtunk az üldözötteknek. Ugyanakkor jobban el kell magyaráznunk a választóknak, hogy mit, miért teszünk – nyilatkozta Lise Christoffersen, Jens Stoltenberg miniszterelnök Munkáspártjának parlamenti képviselője, Drammen korábbi polgármestere. A több mint 150 ezer lakosú kikötőváros Norvégia egyik legdinamikusabban növekvő települése, ahol a bevándorlók aránya meghaladja a húsz százalékot.
Stoltenberg 2009-es újjáválasztása után az oslói szociáldemokrata-zöld koalíciós kormány tovább szigorította a bevándorlási szabályokat, aminek következtében sokkal szigorúbban kezelték a menedékkérelmeket. A lépést azzal indokolták, hogy a norvég gyakorlat nem különbözhet más európai országokétól.