Nobel-díjasok a kubai ötökért
Még soha nem iktattak annyi, a "bíróság barátaitól" érkező amicus curiae levelet az Egyesült Államok legfőbb talárosainak hivatalában, mint a minap. Tizenkét különböző beadványban aláírók sokasága sürgeti a 2001-ben elítélt úgynevezett kubai ötök ügyének felülvizsgálatát.
Szerepel közöttük tíz Nobel-díjas is, köztük Günter Grass német és Nadine Gordimer dél-afrikai, Wole Soyinka nigériai, José Saramago portugál író, valamint José Ramos-Horta, Kelet-Timor államfője. De számos szervezet, így az Európai Parlament vagy a mexikói szenátus tagjai is csatlakoztak.
Az amerikai kormány beadványa heteken belül várható, a szövetségi Legfelsőbb Bíróság pedig még a nyári szünet előtt dönthet. Az amici curiae véleményét a talárosok elfogadhatják, de indoklás nélkül figyelmen kívül is hagyhatják.
A "kubai ötöket" egy kémhálózat részeként, még 2001-ben ítélték el elsőfokon, a floridai Miamiban. Mind a huszonhat vádpontban, köztük összeesküvésben is bűnösnek találták, és egy esetben dupla életfogytiglani, kettejüket illetően életfogytiglani, a további két vádlott esetében pedig 19, illetve 15 év börtönbüntetésre ítélték őket, amelyet azóta is töltenek.
Ez volt az egyetlen amerikai büntetőeljárás, amelyet az ENSZ Emberjogi Bizottsága - amelyet másfelől ugyancsak támadni szoktak, mivel kétes emberjogi gyakorlatot folytató államok vezető szerephez juthatnak benne - valaha is bírált.
A felülvizsgálatot követelők nem annyira a vádlottak ártatlanságát hangoztatják, hiszen ők maguk is elismerték, hogy céljuk a floridai kubai-amerikai közösségen belül a havannai rendszerrel szembeni tevékenység feltartóztatása volt. Fő érvük a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadása a per folyamán, amelyre felfokozott, egyesek szerint csaknem lincshangulatban került sor. Főleg amiatt, hogy a fővádlottat, Gerardo Hernándezt egy négy halálos áldozattal járó üggyel is összefüggésbe hozták, miközben az esküdtszék egyes tagjai ismerték az áldozatokat vagy elvbarátaikat.
A kubai légierő 1996-ban lőtte le a Florida-szoros ezen az oldalán szabadságharcosoknak, a túloldalán pedig terroristacsoportnak tartott Hermanos al Rescate szervezet két repülőgépét - Havanna szerint saját légterében, az amerikaiak állítása szerint onnan már távozva, a nemzetközi vizek felett. Hernández állítólag információkkal segítette Kubát a csoporttal kapcsolatban.
Az 1998 őszén letartóztatott ötökkel szembeni eljárásra rányomta a bélyegét Elián González, egy hétéves kisfiú az ezredfordulón nagy vihart kavart, és a két ország közötti feszültséget tovább élező ügye is. Felette apja Kubában maradt, illetve anyja floridai emigráns rokonai huzakodtak.A 2001. decemberi ítélet pedig a szeptember 11-i támadások és az azt követően indított terrorellenes háború nyomán már kevés visszhangott kapott.
Egy ponton az amerikai igazságszolgáltatás is megingott: 2005-ben egy szűkebb fellebbviteli bírói panel Atlantában perújrafelvételt, és az eljárás Miami-n kívüli lefolytatását rendelte el. Ezt azonban egy hasonló, ám en banc, azaz teljes létszámban ülésező másodfokú bíróság pár hónapra érvénytelenítette.