A testület közel két héttel azután állt össze, hogy a fegyveres erők a tömegtüntetések hatására menesztették Mohamed Murszi elnököt, aki egyoldalúan az iszlamista irányzatot követte.

Az Adli Manszúr ideiglenes elnök előtt lezajlott ceremóniát közvetítette az állami televízió.

Beblávi kormányában a fegyveres erők parancsnoka, Abdel-Fattah esz-Szíszi tölti be a védelmi és a hadiipari miniszteri posztot. Ő kulcsszerepet játszott Murszi elnök leváltásában. A külügyek irányítása Nábil Fahmi volt washingtoni nagykövet kezébe került. Mohamed Ibrahim belügyminiszter megtartotta a posztját, amelyre még Murszi nevezte ki. Három keresztény tagja is van a kormánynak: egyikőjük, Munir Fahri Abdel-Núr belkereskedelmi és ipari miniszter lett. A környezetvédelmi, az egészségügyi és a tájékoztatási minisztérium élére is nő került.

A Muzulmán Testvériség nem küldött képviselőt a kormányba, és közölte, hogy a jövőben sem áll szándékában, ha Murszi nem kapja vissza az államelnöki tisztséget. Szóvivőjük kijelentette: „Ez egy illegitim kormány, illegitim miniszterelnökkel... Nem ismerjük el a hatalmát.”

A török külügyminiszter közölte, hogy Ankarában továbbra is Murszit tartják Egyiptom államfőjének. Ahmet Davutoglu azzal érvelt az NTV televízióban, hogy a kairói fordulat dominóeffektust kelthet a térségben, ha nem ítélik el egyértelműen a katonai puccsot. - Akik más országokban vissza akarnak térni a régi rendszerhez azt fogják mondani, hogy ha Egyiptom esetében ezt elfogadták, akkor ők is megtehetik - jelentette ki.

Kairó még kedden válaszolt, és felszólította Törökországot, hogy ne avatkozzon bele az egyiptomi belügyekbe. - Ankarának tiszteletben kell tartania Egyiptom szuverenitását, és nem szabad beleavatkoznia az egyiptomi ügyekbe - jelentette ki egy elnöki médiatanácsadó, és hozzátette, hogy „Egyiptom egyetlen országtól sem tűri el a beavatkozást”.

A kairói külügyminisztérium ugyancsak reagált: - Ez nyílt beavatkozás - mondta egy szóvivő, és arra kérte a török vezetőket, hogy a két ország közös érdekeivel foglalkozzanak.