Arról nem is beszélve: ha meg is lenne ez a támogatottság, azzal sem érnék el céljukat, hiszen az Egyesült Államok - mint vétójoggal rendelkező állandó BT-tag - biztos elutasítására számíthatnak. Igaz, Washingtonnak az kedvezne jobban, ha a palesztin ügy támogatás híján egyszerűen „elhalna” a világszervezet gépezetében. Így vétójoga érvényesítése nem helyezné közvetlenül szembe a palesztinokkal, illetve az őket támogató tagállamokkal. Maguk a palesztinok viszont, hogy helyzetük világosan látszódjék, épp ezt a konfrontációt szeretnék. Különösen, hogy az Unescoban, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetében a múlt héten teljes jogú tagsághoz jutottak, Amerika akarata ellenére is.

A BT egy albizottsága pénteken készít értékelést arról, hogyan áll a jelenlegi helyzet. A palesztinok nyolc támogatót szereztek: az állandó tagok közül az oroszokat és a kínaiakat, valamint Brazíliát, Dél-Afrikát, Gabont, Indiát, Libanont és Nigériát. A britek, a franciák és a portugálok tartózkodásra készülnek, mint ahogyan a részben muzulmán lakosságú Bosznia-Hercegovina is. Pedig Szarajevó volt a palesztinok utolsó reménye a vágyott kilenc igenhez. Az amerikaiak mellett a kolumbiaiak, valamint a németek készülnek a teljes jogú palesztin ENSZ-tagság nyílt elutasítására. Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter az Egyesült Államokat, Izrael első számú szövetségesét hibáztatta; állítása szerint Washington nyomást gyakorolt a BT tagállamaira, és lebeszélte őket arról, hogy a palesztin ügy mellé álljanak. Elismerte ugyanakkor, hogy akár tizennégy igen voksot is gyűjthetnének, az USA vétóján úgysem tudnák átverekedni magukat.

Malki azt is elmondta, nem kérik, hogy a BT szavazzon. Az AP hírügynökség jelentése szerint bizonytalanná vált, hogy egyáltalán sor kerül-e ilyen voksolásra; ezt eredetileg a jövő hétre tervezték. Ron Proszor izraeli ENSZ-nagykövet úgy véli, a fejlemények végül is a palesztinok malmára hajtják a vizet: a BT-ből ügyük visszakerül a közgyűlésbe. Ott pedig „állandó megfigyelő” tagságukat arra a „nem tag, megfigyelő” státuszra módosítják, amelyet a Vatikán is élvez, és ami utat nyithat számukra fontos nemzetközi szervezetekhez.