Nincs szerb diadal Srebrenicában
A muzulmánok ezúttal komolyan tartottak tőle, hogy a vasárnapi önkormányzati választásokon szerb polgármester kerül a város élére. A bosnyák győzelem ugyanis korántsem volt egyértelmű az egykor 75 százalékban bosnyákok lakta, húsz éve még 37 ezer fős városban. Az 1992–1995-ös háború (és az 1945 utáni Európa) legvéresebb mészárlásának helyszíne – ahol a szerb hadsereg katonái 1995 nyarán nyolcezer muszlim férfit és fiatal fiút lőttek tömegsírba – a háborús menekültek és az elvándorlás miatt mára 12 ezer fős, felerészt szerb településsé vált.
Egy törvénymódosítás nyomán az idei választáson már nem vehettek részt a külföldre menekült egykori srebrenicaiak, ha nem volt állandó lakcímük a városban, így komoly veszélynek tűnt, hogy a szerb jelölt győzedelmeskedhet. – A feladatunk az volt, hogy mozgósítsunk minden helyit a szavazáson, és hogy az elmenekültek regisztráltassák magukat érvényes srebrenicai lakcímen. A város nem lehet azoké, akik tagadják a népirtást – mondta az 1995-ös mészárlás akkor húszéves túlélője. Suljagic szerint a vérengzés megítélése ma is egyértelmű választóvonalat húz a bosnyákok és szerbek között, így aztán meglepő, hogy jelöltjük, Durakovic még a szerbek „kemény magját” adó negyedekből is kapott szavazatokat.
Ellenfele a szerb nemzetiségű Veszna Kocsevics volt, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) színeiben. A boszniai Szerb Köztársaság kormányfőjét adó párt egyébként is rosszul szerepelt: korábbi 41 polgármesteri helyéből csak 15-öt tudott megtartani, míg a szintén nacionalista Szerb Demokrata Párt (SDS) a 2008-ban szerzett 13 helyett már 27 városvezetői posztot nyert el.
Srebrenica helyzete azért is érzékeny, mert a város a boszniai Szerb Köztársaságban fekszik, amelynek önállósodását az entitás kormányfője, Milorad Dodik továbbra is támogatja. – Senki nem akadályozhat meg minket abban, hogy erről népszavazást tartsunk, ennek is eljön az ideje – nyilatkozta a politikus a múlt héten, utalva Koszovó példájára. Ráadásul Dodik – csakúgy, mint a szomszédos Szerbia elnöke, Tomiszlav Nikolics – vitatja, hogy népirtás történt volna a boszniai városban, noha a nemzetközi törvényszék a civilek lemészárlását annak minősítette. A genocídium megnevezéstől ennek megfelelően kampánya során tartózkodott az egyébként megbékélést hirdető szerb polgármesterjelölt is.
Srebrenica épp ezért szeretné elérni, hogy a területét kivonják a Szerb Köztársaság fennhatósága alól. – Nem tudom, hogyan oldjuk meg a helyzetet, miként oldjuk fel a mindennapi együttműködést a Szerb Köztársasággal. A cél az lenne, hogy ne egymás mellett, hanem együtt éljünk, de ennek elérését én még nem látom – ismerte el Suljagic, aki a kampány során többször kijelentette: a háborúnak nincs vége, Srebrenica frontvonal, ahol helyt kell állni.
A feszültséget fokozta, hogy hétfő hajnalban itt még nem volt hivatalos végeredménye a választásoknak, miközben Durakovic már győztesként ünnepelt. – Mindennek ellenére azt hiszem, a választás bebizonyította, hogy az országnak van önereje a létezéshez – vélte Suljagic, aki februárban még Szarajevó kanton oktatási minisztere volt, ám életveszélyes fenyegetések miatt végül lemondott. Mégsem gondolja, hogy az ő esete azt bizonyítaná: az ország veszélyes, és a békét csak a nemzetközi erők jelenléte biztosítja.
Az ország 3,1 millió választópolgárából 54 százalék jelent meg az urnák előtt; a szerb részen az arány 59 százalék volt. A szerb területeken kívüli vezető szerepét megőrizte a Demokratikus Akciópárt (SDA), amely az ország 140 polgármesteri helyéből 34-et szerzett meg.
