Szaúd-Arábia pénteken bejelentette, visszalép az ENSZ Biztonsági Tanácsában két évre szóló tagsága betöltésétől, amelyre a világszervezet közgyűlése egy nappal korábban választotta meg négy további országgal, Chilével, Csáddal, Litvániával és Nigériával együtt. A világ vezető kőolajexportáló arab országa a szinte példa nélküli döntést azzal indokolta, hogy a BT reformra szorul, mert mostani működési mechanizmusával, a kettős mérce alkalmazásával képtelen véget vetni a háborúknak, alkalmatlan a nemzetközi stabilitás és béke fenntartásának feladatára.

A rijádi külügyminisztérium közleményében elsősorban Szíria ügyének kezelését kifogásolta, de felrótta az izraeli-palesztin kérdés négy évtizede húzódó megoldatlanságát is. A szíriai felkelőket nyíltan támogató szaúdi vezetés szerint a BT döntésképtelenségével tette lehetővé, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök „legyilkoltassa” népét, egyebek mellett vegyi fegyverek bevetésével. A Reuters szerint Rijád kirohanását most főleg hagyományos szövetségesének, Washingtonnak címezte.

Obama kormánya ugyanis visszatáncolt a Szíria elleni katonai csapásoktól, cserében Aszad azon ígéretéért, hogy vegyi fegyvereit nemzetközi ellenőrzés alá helyezi, illetve megsemmisíti. Szaúd-Arábiának nem igen tetszik hosszabb ideje az sem, ahogyan Washington az arab tavasz fejleményeihez viszonyult. Az ENSZ szeptemberben megnyílt éves közgyűlése alkalmából Obama ráadásul telefonon beszélt a szunnita állam térségbeli ellenségével, a síita Irán megválasztott elnökével, Haszan Róhánival. Ilyesmire bő három évtizede, az 1979-es teheráni iszlám forradalom óta nem volt példa Washington és Teherán viszonyában.

Elszalasztották a lehetőséget

A konzervatív királyság eddig inkább a zárt ajtók mögött próbálta meg érvényesíteni politikai akaratát, nemigen élt ilyen kemény nyilvános állásfoglalással. Más kérdés, hogy ez volt az első alkalom, amikor a BT-tagsággal részben érdemi beleszólást is kaphatott volna a döntésekbe. Felmerül a kérdés, minek jelentkezett egyáltalán BT-tagnak.

A BT-nek a vétójoggal rendelkező öt állandó tagon (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország) kívül tíz nem állandó tagja van, ez utóbbiak két évet töltenek a testületben.